Ámósz próféta könyve

1. fejezet

1 Ámósz beszédei, aki a tekóabeli pásztorokhoz tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának az idejében és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két esztendővel a földindulás előtt.

2 Ezt mondta: Fölharsan az ÚR hangja a Sionról, fölzendül Jeruzsálemből. Gyászolnak a pásztorok legelői, és elszárad a Karmel teteje.

3 Így szól az ÚR: Damaszkusz három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel vas cséplőszánokkal csépelték Gileádot,

4 tüzet küldök Hazáél házára, és az megemészti Ben-Hadad palotáit.

5 Letöröm Damaszkusz zárait, kiirtom az Aven völgyében lakókat és azt, aki a jogart tartja Bét-Édenben. Fogságba megy Arám népe Kírbe – ezt mondja az ÚR.

6 Így szól az ÚR: Gáza három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel az összes foglyot rabságba vitték, és az edómiaknak adták át őket,

7 tüzet küldök Gáza kőfalára, és megemészti palotáit.

8 Kiirtom a lakosokat Asdódból és Askelónból azt, aki a jogart tartja. Azután Ekrón ellen fordítom a kezemet, és elvész a filiszteusok maradéka is – ezt mondja az én Istenem, az ÚR.

9 Így szól az ÚR: Tírusz három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel az egész fogoly népet Edómnak adták, és nem tartották számon a testvéri szövetséget,

10 tüzet küldök Tírusz kőfalára, és megemészti palotáit.

11 Így szól az ÚR: Edóm három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel fegyverrel űzte saját testvérét, és elfojtotta szívében az irgalmasságot, szüntelen tombolt haragja, és mindvégig kitartott dühében,

12 tüzet küldök Témánra, és megemészti Bocra palotáit.

13 Így szól az ÚR: Ammón három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel fölhasították Gileád várandós asszonyait, hogy kiszélesíthessék határukat,

14 tüzet küldök Rabbá kőfalára, és megemészti palotáit harci zajban, a háború napján, pusztító viharral a szélvész napján.

15 Királyuk számkivetésbe megy, és fejedelmei is vele mennek – ezt mondja az ÚR!

2. fejezet

1 Így szól az ÚR: Móáb három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel mésszé égette Edóm királyának csontjait,

2 tüzet küldök Móábra, és megemészti Kerijjót palotáit. Csatazajban hal meg Móáb, harci lárma és kürtzengés közben.

3 Kiirtom belőle a bírót, és vele együtt minden fejedelmét megölöm – ezt mondja az ÚR.

4 Így szól az ÚR: Júda három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel megvetették az ÚR törvényét, és nem tartották meg rendelkezéseit, félrevezették őket hazug bálványaik, amelyeket atyáik követtek,

5 ezért tüzet küldök Júdára, és megemészti Jeruzsálem palotáit.

6 Így szól az ÚR: Izráel három, sőt négy bűne miatt nem változtatok szándékomon. Mivel eladják pénzért az igazat, a szegényt pedig egy pár saruért,

7 a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját eltérítik. Apa és fia egy leányhoz jár, hogy beszennyezzék szent nevemet.

8 Zálogba vett ruhákon nyújtózkodnak minden oltár mellett, és az elítéltek borát isszák Istenük házában.

9 Pedig én irtottam ki előlük az emóriakat, akik magasak voltak, mint a cédrusok, és erősek, mint a tölgyfák. Mégis kipusztítottam gyümölcsüket fent és gyökerüket alant.

10 Én hoztalak ki benneteket Egyiptom földjéről, és vezettelek a pusztában negyven esztendeig, hogy birtokba vegyétek az emóriak földjét.

11 Prófétákat támasztottam fiaitok közül, és názírokat ifjaitok közül. Vajon nem így van, Izráel fiai? – ezt mondja az ÚR.

12 De borral itattátok a názírokat, a prófétákra pedig ráparancsoltatok: Ne prófétáljatok!

13 Ezért íme, lenyomlak titeket, ahogyan a kévékkel teli szekér belenyomódik a földbe.

14 Elvész a gyors lábú menekülő, és az erős hiába erősíti meg az erejét, a hős sem mentheti meg lelkét.

15 Nem tud helytállni az íjász, nem menekülhet el még a gyors lábú sem, és a lovon ülő sem mentheti meg lelkét.

16 A hősök közül a legbátrabb is mezítelenül fut el azon a napon – ezt mondja az ÚR.

3. fejezet

1 Halljátok meg ezt a beszédet, amelyet az ÚR szól felőletek, Izráel fiai, az egész nemzetség felől, amelyet fölhozott Egyiptom földjéről:

2 Csak titeket választottalak magamnak e föld minden nemzetsége közül, ezért büntetlek meg titeket minden gonoszságotokért.

3 Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?

4 Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincs zsákmánya? Hallatja-e hangját barlangjából az oroszlánkölyök, ha semmit sem fogott?

5 Csapdába esik-e a madár a földön, ha nem vetnek neki tőrt? Fölpattan-e a csapda a földről, ha semmit sem fogott?

6 Ha fölharsan a kürt a városban, nem riad-e meg a nép? Vajon ha baj van a városban, nem az ÚR szerzi azt?

7 Az én Istenem, az ÚR, semmit sem cselekszik addig, míg meg nem jelenti titkát szolgáinak, a prófétáknak.

8 Ha az oroszlán ordít, ki ne rettegne? Ha az ÚR, az én Istenem szól, ki ne prófétálna?

9 Adjatok hírt Asdód palotáiból és az Egyiptomban levő palotákból, és így szóljatok: Gyűljetek össze Samária hegyein, lássátok meg, milyen nagy a háborgás és az elnyomás benne!

10 Mert nem tudnak helyesen cselekedni – ezt mondja az ÚR. Halomra gyűjtik a kincset palotáikban erőszakossággal és zsarolással.

11 Ezért azt mondja az én Istenem, az ÚR: Ellenség veszi körül ezt a földet, ledönti hatalmadat, és feldúlja palotáidat.

12 Ezt mondja az ÚR: Ahogyan a pásztor az oroszlán szájából csak a két lábszárat vagy a fül hegyét menti meg, úgy menekülnek meg Izráel fiai, akik Samáriában a pamlagok sarkán és a nyugágyak damasztján ülnek.

13 Halljátok meg, és tegyetek tanúbizonyságot Jákób házának – ezt mondja az én Istenem, az ÚR, a Seregek Istene –,

14 amely napon megbüntetem Izráelt bűneiért, Bételt is megbüntetem oltáraiért. Letörnek az oltár szarvai, és a földre omlanak.

15 Ledöntöm a téli házat a nyári házzal együtt, elpusztulnak az elefántcsont házak, és megsemmisülnek a nagy házak – ezt mondja az ÚR.

4. fejezet

1 Halljátok meg ezt a beszédet, ti básáni tehenek, akik Samária hegyén vagytok, akik nyomorgatjátok a szegényeket, megrontjátok a nyomorultakat, akik azt mondjátok férjeteknek: Hozzatok, hadd igyunk!

2 Megesküdött szentségére az én Istenem, az ÚR, hogy íme, eljönnek rátok azok a napok, amikor szigonyokkal visznek el titeket, maradékotokat pedig halászhorgokkal.

3 A réseken mentek ki egymás után, és a Hermón felé taszítanak ki titeket – ezt mondja az ÚR.

4 Jöjjetek csak Bételbe, és vétkezzetek, szaporítsátok a vétkeket Gilgálban! Vigyétek reggelente áldozataitokat, és harmadnaponként tizedeteket.

5 Égessetek kovásszal készült hálaáldozatot, ajánljatok föl önkéntes áldozatokat, és híreszteljétek, mert így szeretitek, Izráel fiai – ezt mondja az én Istenem, az ÚR.

6 Én viszont azt bocsátottam rátok, hogy fogatok tiszta maradt minden városotokban, és kenyérínség volt minden helységetekben, mégsem tértetek vissza hozzám – ezt mondja az ÚR.

7 Még az esőt is megvontam tőletek három hónappal az aratás előtt. Az egyik városra adtam esőt, a másik városra pedig nem adtam. Az egyik rész kapott esőt, de az a rész, amelyre nem esett eső, kiszáradt.

8 Két-három városból tántorogtak egy városba vizet inni, de nem jutott nekik elég, mégsem tértetek vissza hozzám – ezt mondja az ÚR.

9 Megvertelek titeket szárazsággal és ragyával, kertjeiteknek, szőlőiteknek, fügefáitoknak és olajfáitoknak nagy részét megette a sáska: mégsem tértetek vissza hozzám – ezt mondja az ÚR.

10 Dögvészt bocsátottam rátok, mint Egyiptomra, fegyverrel öltem ifjaitokat, lovaitokat zsákmányul vitettem el, táborotok bűzét pedig egészen orrotokig emeltem, mégsem tértetek vissza hozzám – azt mondja az ÚR.

11 Közületek többeket fölforgattam, ahogyan Isten fölforgatta Sodomát és Gomorát, és olyanokká lettetek, mint a tűzből kikapott üszök, mégsem tértetek vissza hozzám – így szól az ÚR.

12 Ezért cselekszem így veled, Izráel! És mivel így cselekszem veled, készülj Istened elé, Izráel!

13 Mert íme, aki a hegyeket formálta, és a szelet teremtette, aki kijelenti gondolatait az embernek, aki a hajnalt sötétséggé változtatja, és a föld magaslatain lépdel: az ÚR ő, Seregek Istene az ő neve.

5. fejezet

1 Halljátok meg ezt a beszédet, amelyet siratódalként mondok rólatok, Izráel háza!

2 Elesett, nem kel föl többé Izráel leánya. Végigterült földjén, és nincs, aki fölemelje.

3 Bizony – így szól az én Istenem, az ÚR –, az a város, amely ezerrel vonult ki, százzal marad csak meg, amelyik pedig százzal vonult ki, tízzel marad csak meg Izráel házának.

4 Bizony – így szól az ÚR Izráel házához –, engem keressetek, és éltek!

5 Ne keressétek föl Bételt, Gilgálba se menjetek, Beérsebába se járjatok át. Mert Gilgál fogságba megy, Bétel pedig semmivé lesz.

6 Az URat keressétek, és éltek, különben rátör József házára, mint a tűz, és megemészti Bétel miatt, és nem lesz, aki eloltsa.

7 Mert ürömmé változtatjátok az ítéletet, és földre tiporjátok az igazságot.

8 Ő alkotta a Fiastyúkot és a Kaszáscsillagot, ő változtatja reggellé a homályt, és a nappalt éjszakává sötétíti. Ő hívja elő a tenger vizét, és kiönti azt a föld színére. Az ÚR az ő neve.

9 Pusztulással sújtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erődökre.

10 Gyűlölik azt, aki feddni mer a kapuban, és utálják azt, aki feddhetetlenül beszél.

11 Mivel eltiporjátok a szegényt, és gabonaadót szedtek tőle, ezért bár faragott kőből építetek házakat, nem laktok majd bennük; és bár gyönyörűséges szőlőket ültettek, de nem isztok annak a borából.

12 Mert tudom, hogy sok a bűnötök, és nagyok a vétkeitek! Az igazak nyomorgatói és váltságdíjszedők vagytok, és elnyomjátok a szegényt a kapuban!

13 Ezért hallgat az eszes abban az időben, mert gonosz idő az.

14 A jót keressétek, ne pedig a rosszat, hogy éljetek! Akkor veletek lesz az ÚR, a Seregek Istene, amint mondjátok is.

15 Gyűlöljétek a gonoszt, és szeressétek a jót, állítsátok helyre az igazságot a kapuban: talán megkegyelmez József maradékának az ÚR, a Seregek Istene!

16 Ezért azt mondja az ÚR, a Seregek Istene, az én Uram: Minden téren siralom lesz, és minden utcán azt mondják: Jaj, jaj! A szántóvetőt is gyászolni hívják és a siratókat siratásra.

17 Minden szőlőben siralom lesz, mert átvonulok közöttetek – ezt mondja az ÚR.

18 Jaj azoknak, akik az ÚR napját kívánják! Mire való nektek az ÚR napja? Sötétség az, nem pedig világosság.

19 Olyan lesz, mint amikor valaki oroszlán elől szalad, és medve bukkan rá; vagy bemegy a házba, kezét a falhoz támasztja, és kígyó marja meg.

20 Hát nemde sötétség lesz az ÚR napja, nem pedig világosság? Homály lesz az, hajnalfény nélkül.

21 Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket, nem gyönyörködöm összejöveteleitekben.

22 Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nekem, sőt ételáldozataitokkal, nem kedvelem őket; rá sem tekintek a kövérjéből való békeáldozataitokra.

23 Távoztasd el tőlem énekeid zaját, nem akarom hallani hárfáid pengését.

24 Hanem áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak!

25 Vajon járultatok-e hozzám véresáldozatokkal és ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, ó, Izráel háza?

26 Majd vinni fogjátok királyotokat, Szikkútot, és Kijjúnt, csillagistenetek bálványképét, amelyet ti készítettetek magatoknak,

27 mert Damaszkuszon túlra száműzlek titeket – ezt mondja az ÚR, akinek Seregek Istene a neve.

6. fejezet

1 Jaj azoknak, akik gondtalanul élnek a Sionon, és az elbizakodottaknak Samária hegyén, a legelső nép előkelőinek, akikhez hódolva jön Izráel háza!

2 Menjetek át Kalnéba, és nézzetek szét, onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, azután ereszkedjetek le a filiszteusok Gátjába! Vajon jobbak vagytok-e, mint ezek az országok, és vajon nagyobb-e az ő határuk a ti határotoknál?

3 Ti távolinak gondoljátok a veszedelem napját, és közel hozzátok az erőszak trónját.

4 Elefántcsont ágyakon hevernek, elnyújtózkodnak pamlagukon, a nyáj legjavából lakmároznak és a hizlalt borjakból.

5 Hárfa mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszerük olyan, mint Dávidé.

6 Serlegekből isszák a bort, színolajjal kenegetik magukat, de nem bánkódnak József romlásán.

7 Ezért most a száműzöttek élén viszik el őket, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.

8 Önmagára esküdött az én Istenem, az ÚR. Azt mondja az ÚR, a Seregek Istene: Utálom Jákób kevélységét, és gyűlölöm palotáit, ezért prédára vetem a várost mindenestül.

9 És ha tíz ember marad is meg egy házban, még azok is meghalnak.

10 És amikor fölemeli valakinek a holttestét a rokona és eltemetője, hogy kivigye a házból, akkor azt kérdezi attól, aki a ház belsejében van: Van-e még valaki veled? Az pedig azt mondja: „Nincs”, és még ezt is: „Csitt! Nem szabad említeni az ÚR nevét!”.

11 Mert íme, parancsol az ÚR, és összetöri a nagy házat hasadozásokkal és a kicsiny házat repedezésekkel.

12 Vajon futhatnak-e sziklán a lovak? Fölszánthatja-e azt valaki ökrökkel? Ti viszont méreggé tettétek a törvényt, az igazság gyümölcsét pedig ürömmé!

13 Örültök a hiábavaló dolgoknak, és azt mondjátok: Nem a magunk erejével szereztük-e meg magunknak Karnaimot?

14 Íme, bizony népet indítok ellened, Izráel háza – ezt mondja az ÚR, a Seregek Istene –, és az sanyargat titeket a hamáti úttól az Arába patakjáig.

7. fejezet

1 Ilyen dolgot láttatott velem az én Istenem, az ÚR: Íme, sáskarajt teremtett a sarjúfakadás kezdetén, és íme, már sarjadzott a fű a királyi kaszálás után.

2 Amikor föl akarta falni a föld füvét, azt mondtam: Istenem, URam! Bocsáss meg, kérlek! Hogyan állhat meg Jákób? Hiszen oly kicsiny!

3 Megengesztelődött az ÚR ebben a dologban: Nem lesz meg! – mondta az ÚR.

4 Ilyen dolgot láttatott velem az én Istenem, az ÚR: Íme, tüzet hívott elő ítéletre az én Istenem, az ÚR, és az megemésztette a nagy mélységet, és amikor már emésztette az országot,

5 azt mondtam: Istenem, URam, hagyd abba, kérlek! Hogyan állhat meg Jákób? Hiszen oly kicsiny!

6 Megengesztelődött az ÚR ebben a dologban: Ez sem lesz meg! – mondta az én Istenem, az ÚR.

7 Ilyen dolgot láttatott velem: Íme, az Úr ott állt egy függőleges kőfalon, és a kezében mérőzsinór volt.

8 Azt kérdezte tőlem az ÚR: Mit látsz, Ámósz? Én pedig azt mondtam: Mérőzsinórt. Erre azt mondta az ÚR: Íme, mérőzsinórral mérek népem, Izráel körében, és többé nem bocsátok meg neki!

9 Bizony elpusztulnak Izsák magaslatai, és romba dőlnek Izráel szent helyei. Fegyverrel támadok Jeroboám háza ellen.

10 Akkor ezt az üzenetet küldte Amacjá, Bétel papja Jeroboámnak, Izráel királyának: Pártot üt ellened Ámósz Izráel házában. Nem tűrheti el az ország az ő beszédeit!

11 Mert így beszél Ámósz: Fegyver által hal meg Jeroboám, Izráelt pedig fogságba viszik a földjéről!

12 Ámószhoz azért így szólt Amacjá: Menj el, te látnok! Menekülj Júda földjére, ott edd a kenyeredet, és ott prófétálj!

13 Bételben nem prófétálhatsz többé, mert a király szent helye és az ország székháza az!

14 Ámósz így felelt Amacjának: Nem vagyok próféta, se próféta fia: marhapásztor vagyok, és fügét termesztek.

15 De elhívott engem az ÚR a nyáj mellől, és azt mondta nekem az ÚR: Menj el, és prófétálj népemnek, Izráelnek!

16 Most azért halld meg az ÚR beszédét! Te azt mondod: Ne prófétálj Izráel ellen, és ne szólj Izsák háza ellen!

17 Ezért így szól az ÚR: Feleséged paráznává lesz a városban, fiaid és leányaid fegyver által hullanak el. Földedet fölosztják mérőkötéllel, te magad tisztátalan földön halsz meg, Izráelt pedig fogságba viszik földjéről.

8. fejezet

1 Ilyen dolgot láttatott velem az én Istenem, az ÚR: Íme, egy kosár érett gyümölcs.

2 És azt kérdezte: Mit látsz, Ámósz? Azt válaszoltam: Egy kosár érett gyümölcsöt. Ekkor azt mondta nekem az ÚR: Eljött a vég népemre, Izráelre, többé nem bocsátok meg neki.

3 Azon a napon jajgatássá változnak a templomi énekek, így szól az én Istenem, az ÚR. Tömérdek holttest lesz mindenfelé, szó nélkül rakják le őket.

4 Halljátok meg ezt ti, akik a szegényre törtök és e föld nyomorultjainak kipusztítására.

5 Azt mondjátok: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? És a szombat, hogy a gabonával kereskedhessünk, hogy kisebbíthessük a vékát, növelhessük az árát, és hamis mérleggel csalhassunk:

6 hogy megvegyük a szegényeket pénzen, a szűkölködőt egy pár saruért, és eladhassuk a gabona hulladékát?

7 Megesküdött az ÚR Jákób büszkeségére: Sohasem felejtem el semmiféle cselekedetüket!

8 Ne rendüljön meg emiatt a föld? Ne gyászoljon minden lakosa? Bizony egészen fölemelkedik, mint a Nílus, árad és apad, mint Egyiptom folyója.

9 Azon a napon – ezt mondja az én Istenem, az ÚR – lenyugtatom a napot délben, és besötétítem a földet fényes nappal.

10 Ünnepeiteket gyászra változtatom, és minden dalotokat siratóénekké! Gyászruhát borítok minden derékra, és kopasszá teszek minden fejet, és olyanná teszem, mint aki egyetlen fiát siratja. A vége pedig a keserűség napja lesz!

11 Íme, jönnek napok – ezt mondja az én Istenem, az ÚR –, amikor éhínséget bocsátok erre a földre. Nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az ÚR beszédének hallgatása utáni éhséget.

12 Tántorogni fognak tengertől tengerig és északtól keletig. Útra kelnek, hogy keressék az ÚR beszédét, de nem találják meg.

13 Azon a napon elepednek a szomjúság miatt a szép leányok és az ifjak is,

14 akik Samária bálványára esküsznek, és azt mondják: Él a te istened, ó, Dán! Vagy: Él a te utad, ó, Beérseba! Bizony elhullanak, és nem kelnek föl többé!

9. fejezet

1 Láttam az Urat az oltárnál állni. Azt mondta: Üsd meg az oszlopfőt, hadd rendüljenek meg a küszöbök, és döntsd azokat mindnyájuk fejére. Akik megmaradnak, azokat fegyverrel ölöm meg. Senki sem fog elfutni, és senki sem tud megmenekülni közülük.

2 Ha a Seolba ássák el magukat, onnan is kiragadja őket a kezem, és ha az égbe mennének föl, onnan is lehozom őket!

3 Ha a Karmel tetején rejtőznek is el, onnan is előkeresem és elhozom őket. Ha a tenger mélyére bújnának el szemem elől, ott is parancsolok, és megmarja őket a kígyó.

4 Ha fogságba mennek is ellenségeik előtt, ott is parancsolok, és megöli őket a fegyver. Feléjük fordítom a szememet, de vesztükre, nem pedig javukra.

5 Mert az ÚR, a Seregek URa az, aki megérinti a földet, és megolvad az, és jajgat annak minden lakója, és egészen fölemelkedik, mint a Nílus, majd leapad, mint Egyiptom folyója.

6 Aki fönn az égben építette meg lakhelyét, és annak boltozatát a földre alapozta; aki előhívja a tenger vizét, és kiönti a föld színére: az ÚR az ő neve!

7 Nem olyanok vagytok-e előttem, Izráel fiai, mint a kúsiták? – ezt mondja az ÚR. Nem én hoztam-e ki Izráelt Egyiptom földjéről, a filiszteusokat Kaftórból, és az arámokat Kírből?

8 Íme, az én Istenem, az ÚR szemmel tartja a bűnös országot: eltörlöm azt a föld színéről! De mégsem pusztítom el egészen Jákób házát – ezt mondja az ÚR.

9 Mert íme, parancsot adok, és megrostálom Izráel házát minden nép között úgy, ahogyan a rostával rázogatnak, de egy szemecske sem esik a földre.

10 Fegyver által hal meg az én népemből minden vétkes, aki azt mondja: Nem ér el minket, és nem jön ránk a veszedelem.

11 Azon a napon fölállítom Dávid leomlott sátrát, kijavítom réseit, helyreállítom omladékait, és fölépítem, hogy olyan legyen, mint hajdan volt.

12 Ők veszik birtokba Edóm maradékát és mindazokat a népeket, amelyeket az én nevemről neveznek – ezt mondja az ÚR, aki megcselekszi ezt.

13 Íme, jönnek olyan napok – ezt mondja az ÚR –, amikor utoléri a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. Must csorog a hegyekből, és minden halom azt árasztja.

14 Hazahozom a fogságból népemet, Izráelt. Fölépítik az elpusztult városokat, és azokban fognak lakni. Szőlőket ültetnek, és inni fogják azok borát. Kerteket művelnek, és enni fogják azok gyümölcsét.

15 Elültetem őket a földjükbe, és többé nem szaggatják ki őket földjükből, amelyet nekik adtam – ezt mondja az ÚR, a te Istened.

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .