Ezsdrás könyve

1. fejezet

1 Círus perzsa király első esztendejében, hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás szája által mondott beszéde, felindította az ÚR Círus perzsa király lelkét, és ő kihirdettette egész birodalmában élőszóval és írásban is a következőket:

2 Így szól Círus, a perzsa király: Az ÚR, a menny Istene nekem adta e föld minden országát, és megparancsolta nekem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, amely Júdában van.

3 Aki közületek az ő népe közül való, legyen vele Istene, és menjen föl Jeruzsálembe, amely Júdában van, és építse az ÚRnak, Izráel Istenének házát. Ő az Isten, aki Jeruzsálemben lakik.

4 Mindenkinek, aki még megmaradt, mindenütt, ahol csak jövevényként laknak, nyújtsanak segítséget annak a helységnek férfiai ezüsttel, arannyal, javaikkal és jószággal azonfelül, amit önkéntesen adnak Isten házára, amely Jeruzsálemben van.

5 Elindultak azért Júda és Benjámin családfői, a papok, a léviták és mindenki, akinek Isten fölindította a lelkét, hogy elmenjenek az ÚR házának építésére, amely Jeruzsálemben van.

6 És minden szomszédjuk segítette őket ezüstedényekkel, arannyal, javakkal, jószággal, kincsekkel azonkívül, amit önkéntesen adtak.

7 Círus király pedig előhozatta az ÚR házának edényeit, amelyeket Nebukadneccar hozatott el Jeruzsálemből és istenei házában helyezett el.

8 Előhozatta ezeket Círus, a perzsák királya, és Mitredát kincstáros kezére bízta, aki megszámolva átadta azokat Sésbaccarnak, Júda fejedelmének.

9 Ez volt a számuk: harminc aranytál, ezer ezüsttál, huszonkilenc kés,

10 harminc aranykehely, négyszáztíz másodrendű ezüstkehely és ezer más edény.

11 Az összes arany- és ezüstedény száma ötezer-négyszáz. Ezt mind magával vitte Sésbaccar, amikor a foglyok elmentek Babilóniából Jeruzsálembe.

2. fejezet

1 A Júda tartományába valók közül ezek azok, akik eljöttek a száműzetés rabságából, akiket Nebukadneccar, Babilónia királya fogolyként vitetett Babilóniába, és most visszatértek Jeruzsálembe és Júdába, mindenki a maga városába.

2 Zerubbábellel jöttek: Jésúa, Nehemjá, Szerájá, Reélájá, Mordokaj, Bilsán, Miszpár, Bigvaj, Rehúm és Baaná. Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint:

3 Parós fiai: kétezer-százhetvenkettő;

4 Sefatjá fiai: háromszázhetvenkettő;

5 Árah fiai: hétszázhetvenöt;

6 Pahat-Móáb fiai, Jésúa és Jóáb fiaitól: kétezer-nyolcszáztizenkettő;

7 Élám fiai: ezerkétszázötvennégy;

8 Zattú fiai: kilencszáznegyvenöt;

9 Zakkaj fiai: hétszázhatvan;

10 Báni fiai: hatszáznegyvenkettő;

11 Bébaj fiai: hatszázhuszonhárom;

12 Azgád fiai: ezerkétszázhuszonkettő;

13 Adónikám fiai: hatszázhatvanhat;

14 Bigvaj fiai: kétezer-ötvenhat;

15 Ádin fiai: négyszázötvennégy;

16 Átér fiai Hizkijjától: kilencvennyolc;

17 Bécaj fiai: háromszázhuszonhárom;

18 Jórá fiai: száztizenkettő;

19 Hásum fiai: kétszázhuszonhárom;

20 Gibbár fiai: kilencvenöt;

21 betlehemi férfiak: százhuszonhárom;

22 netófái férfiak: ötvenhat;

23 anátóti férfiak: százhuszonnyolc;

24 azmávetiek: negyvenkettő;

25 kirjat-árimiak, kefíráiak és beérótiak: hétszáznegyvenhárom;

26 rámaiak és gebaiak: hatszázhuszonegy;

27 mikmásziak: százhuszonkettő;

28 bételiek és Ajból valók: kétszázhuszonhárom;

29 Nebó fiai: ötvenkettő;

30 Magbís fiai: százötvenhat;

31 a másik Élám fiai: ezerkétszázötvennégy;

32 Hárim fiai: háromszázhúsz;

33 Lód, Hádíd és Ónó fiai: hétszázhuszonöt;

34 jerikóiak: háromszáznegyvenöt;

35 Szenáá fiai háromezerhatszázharminc.

36 A papok: Jedajá fiai, Jésúa családjából: kilencszázhetvenhárom;

37 Immér fiai: ezerötvenkettő;

38 Pashúr fiai: ezerkétszáznegyvenhét;

39 Hárim fiai: ezertizenhét.

40 A léviták: Jésúa és Kadmiél fiai, Hódavjá fiaitól: hetvennégy.

41 Az énekesek: Ászáf fiai: százhuszonnyolc.

42 A kapuőrök: Sallum fiai, Átér fiai, Talmón fiai, Akkúb fiai, Hatíta fiai és Sóbaj fiai: összesen százharminckilenc.

43 A léviták szolgái: Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai,

44 Kérósz fiai, Sziahá fiai, Pádón fiai,

45 Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai,

46 Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai,

47 Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai,

48 Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai,

49 Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai,

50 Aszná fiai, Meúnim fiai, Nefúszim fiai,

51 Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai,

52 Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai,

53 Barkósz fiai, Sziszerá fiai, Temah fiai,

54 Necíah fiai, Hatífá fiai.

55 Salamon szolgáinak a fiai: Szótaj fiai, Hasszóferet fiai, Perudá fiai,

56 Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai,

57 Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebáim fiai és Ámi fiai.

58 A léviták szolgái és Salamon szolgáinak fiai összesen: háromszázkilencvenkettő.

59 Ezek azok, akik följöttek Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből, de nem tudták kimutatni családjukat és származásukat, hogy Izráel közül valók-e:

60 Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai: hatszázötvenkettő.

61 A papok fiai közül: Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai, aki a gileádi Barzillaj leányai közül vett magának feleséget, és róla nevezték el.

62 Ezek bár keresték a bejegyzésüket, tudniillik a nemzetségük könyvét, azonban nem találták, ezért kizárták őket a papságból.

63 A király helytartója megmondta nekik, hogy ne egyenek a szentséges áldozatból, míg pap nem ítél ügyükben az úrímmal és tummimmal.

64 Az egész gyülekezet összesen: negyvenkétezer-háromszázhatvan.

65 Szolgáikon és szolgálóikon kívül – ezek száma hétezerháromszázharminchét – volt kétszáz énekesük és énekesnőjük.

66 Hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük,

67 négyszázharmincöt tevéjük, hatezer-hétszázhúsz szamaruk is volt.

68 Amikor pedig megérkeztek az ÚR házához, amely Jeruzsálemben van, a családfők közül némelyek önkéntes adományokat adtak Isten házára, hogy fölépüljön a régi helyén.

69 Tehetségük szerint adtak az építés költségére aranyban hatvanegyezer drachmát s ezüstben ötezer minát és száz papi ruhát.

70 A papok, a léviták, a nép egy része, az énekesek, a kapuőrök és a léviták szolgái a maguk városaiban telepedtek le. Egész Izráel a maga városaiban lakott.

3. fejezet

1 Amikor eljött a hetedik hónap, és Izráel fiai már városaikban laktak, egy emberként összegyűlt a nép Jeruzsálemben.

2 Ekkor nekikezdtek Jésúa, Jócádák fia és testvérei, a papok és Zerubbábel, Sealtiél fia és testvérei, hogy fölépítsék Izráel Istenének az oltárát, hogy égőáldozatokat áldozhassanak rajta, amint meg van írva Mózesnek, Isten emberének a törvényében.

3 Bár féltek a föld népétől, fölállították az oltárt a régi alapjain, és égőáldozatokat áldoztak rajta az ÚRnak, reggeli és esti égőáldozatokat.

4 Megülték a sátoros ünnepet, ahogy meg van írva, és bemutatták az égőáldozatot napról napra, megfelelő számban és annak rendje szerint, mindegyiket a maga napján.

5 Azután bemutatták az állandó napi égőáldozatot, továbbá a hónapok első napjaira és az ÚR minden szent ünnepnapjára rendelt égőáldozatot és azok áldozatát, akik önkéntes adományt hoztak az ÚRnak.

6 Tehát a hetedik hónap első napján kezdtek égőáldozatot áldozni az ÚRnak, bár az ÚR templomának alapkövét még nem tették le.

7 Pénzt adtak a kőfaragóknak, az ácsoknak és a mesterembereknek, és ételt, italt és olajat a szidóniaknak és a tírusziaknak, hogy Círus perzsa király nekik adott engedélyével cédrusfákat hozzanak a Libánonról Jáfóba a tengeren.

8 A második évben, azután, hogy fölmentek Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban kezdte meg az építést Zerubbábel, Sealtiél fia, Jésúa, Jócádák fia és a többi testvérük, a papok, a léviták és valamennyien, akik a fogságból visszatértek Jeruzsálembe.

9 Jésúa a fiaival és testvéreivel, Kadmiél és fiai, Júda fiai, továbbá Hénádád fiai a fiaikkal és testvéreikkel – akik mind léviták voltak – egy emberként előálltak, hogy vezetői legyenek az Isten házát építő munkásoknak.

10 És amikor az építők letették az ÚR templomának alapkövét, odaállították a papokat papi öltözetükben kürtökkel, valamint a lévitákat, Ászáf fiait cintányérokkal, hogy dicsérjék az URat Izráel királyának, Dávidnak a rendelkezése szerint.

11 Énekeltek, dicsérték az URat, és hálát adtak neki, mert jó, mert mindörökké tart irgalma Izráelen. És az egész nép fennhangon kiáltott, és dicsérte az URat, hogy az ÚR házának alapkövét immáron lerakhatták.

12 A papok, a léviták és a családfők közül nagyon sokan, az öregek, akik még látták az első templomot, hangosan sírtak, amikor most szemük láttára vetettek alapot e háznak, sokan pedig örömükben fennhangon ujjongtak.

13 Úgyhogy a nép nem tudta megkülönböztetni az örömujjongás hangját a sírástól, mert a nép nagyon hangosan ujjongott, és szavuk messze földre elhallatszott.

4. fejezet

1 Meghallották azonban Júda és Benjámin ellenségei, hogy akik a fogságból visszatértek, templomot építenek az ÚRnak, Izráel Istenének,

2 ezért elmentek Zerubbábelhez és a családfőkhöz, és azt mondták nekik: Hadd építsünk veletek együtt, mert mi is a ti Istenetekhez folyamodunk, mint ti, és neki áldozunk Észarhaddón asszír király idejétől fogva, aki ide fölhozott minket!

3 Zerubbábel, Jésúa és Izráel többi családfője azonban azt mondta nekik: Nem építhettek velünk együtt templomot Istenünknek, hanem mi magunk fogjuk azt megépíteni az ÚRnak, Izráel Istenének, ahogy megparancsolta nekünk Círus király, Perzsia királya.

4 Ezért a föld népe arra törekedett, hogy elbátortalanítsa Júda népét, és elrettentse őket az építéstől.

5 Tanácsadókat béreltek föl ellenük Círusnak, Perzsia királyának egész idejében Dárius perzsa király uralkodásáig, hogy meghiúsítsák szándékukat.

6 Ahasvérós uralkodása idején, uralkodása kezdetén vádoló levelet írtak Júda és Jeruzsálem lakói ellen.

7 Artahsasztá idején pedig Bislám, Mitredát, Tábeél és több társuk írt Ar tahsasztá perzsa királynak. A levelet arám betűkkel írták, arám fordításban.

8 Rehúm helytartó és Simsaj kancellár is írt ilyen levelet Jeruzsálem ellen Artahsasztá királynak.

9 Jelentést tett Rehúm helytartó, Simsaj kancellár és többi társuk: a bírók, tisztviselők, felügyelők és hivatalnokok, az erekiek, babilóniaiak és susániak, azaz elámiak,

10 valamint a többi nép, akiket a nagy és dicső Asznappar vitt el és telepített le Samária városában és a többi városban, amelyek a folyamon túl vannak.

11 Ez a másolata annak a levélnek, amelyet Artahsasztá királynak küldtek: „Mi, a te szolgáid, a folyamon túliak,

12 tudtára adjuk a királynak, hogy a zsidók, akik eljöttek tőled, megérkeztek hozzánk Jeruzsálembe. Építik a lázadó és gonosz várost, emelik a várfalakat, és az alapokat javítgatják.

13 Tudja meg most a király, hogy ha ezt a várost fölépítik, és a várfalak elkészülnek, nem fognak majd adót, illetéket és úti vámot fizetni, és megkárosítják a királyok jövedelmét.

14 Most tehát, mivel a palota sójával sózunk, és éppen ezért nem illik elnéznünk a király kárát, ezért küldjük e levelet, és tudatjuk ezt a királlyal.

15 Nézzenek csak utána atyáid történeteinek könyvében, és meg fogod találni abban, és megtudod majd, hogy e város lázadó és királyokat és tartományokat megkárosító város volt. Régtől fogva lázadások törtek ki abban, ezért is rombolták le e várost.

16 Tudatjuk a királylyal, hogy ha ez a város fölépül, és a kőfalak elkészülnek, nem lesz többé birtokod a folyamon túl.”

17 A király választ küldött Rehúm helytartónak és Simsaj kancellárnak és többi társuknak, akik Samáriában laktak, valamint a folyamon túl lakóknak: „Békesség!

18 A levelet, amelyet hozzánk küldtetek, érthetően felolvasták előttem.

19 Megparancsoltam hát, hogy nézzenek utána, és úgy találták, hogy ez a város eleitől fogva királyok ellen lázadó város volt, és hogy pártütések és lázongások törtek ki benne.

20 Hatalmas királyok voltak Jeruzsálemben, akik minden folyamon túl lakón is uralkodtak, azok pedig adót, illetéket és úti vámot fizettek nekik.

21 Most tehát adjátok parancsba, hogy akadályozzák meg e férfiakat, és ne építsék addig e várost, amíg tőlem más parancs nem jön.

22 Vigyázzatok, hogy el ne kövessetek ebben semmi mulasztást, hogy ne növekedjék a kár a királyok rovására!”

23 Mihelyt Artahsasztá király levelének másolatát fölolvasták Rehúm, Simsaj kancellár és társaik előtt, ezek nagy sietve Jeruzsálembe mentek a zsidókhoz, és fegyveres erővel megakadályozták őket az építésben.

24 Akkor félbeszakadt az Úr házának építése, amely Jeruzsálemben van, és szünetelt az Dárius, Perzsia királya uralkodásának második esztendejéig.

5. fejezet

1 Haggeus próféta és Zakariás próféta, Iddó fia pedig prófétáltak a Júdában és Jeruzsálemben levő zsidóknak, és Izráel Istenének nevében szóltak hozzájuk, aki fölöttük van.

2 Akkor nekilátott Zerubbábel, Sealtiél fia és Jésúa, Jócádák fia, és elkezdték Isten házának az építését, amely Jeruzsálemben van. Velük voltak Isten prófétái is, és támogatták őket.

3 Abban az időben elmentek hozzájuk Tattenaj, a folyamon túli helytartó és SetarBóznaj meg a társai, és azt mondták nekik: Ki adott nektek engedélyt arra, hogy fölépítsétek e házat, és ácsoljátok a gerendázatát?

4 Ekkor megkérdezték, hogy kik azok a férfiak név szerint, akik ezt az épületet építik.

5 De a zsidók vénein rajta volt Istenük szeme, így nem akadályozták meg őket az építésben, míg az ügy Dárius elé nem jutott, és amíg levélben nem válaszoltak rá.

6 Ez a levél másolata, amelyet Tattenaj, a folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társai, a hivatalnokok, a folyamon túl lakó tisztviselők küldtek Dárius királyhoz.

7 Tudósítást küldtek ugyanis hozzá, amely így szólt: „Dárius királynak teljes békesség!

8 Tudtára adjuk a királynak, hogy elmentünk Júda tartományába, a nagy Isten házához, amelyet nagy kövekből építenek, és gerendákkal fedik a falait. Szorgalmasan folyik, és eredményes lesz kezük munkája.

9 Ekkor megkérdeztük véneiket, és így szóltunk hozzájuk: Ki adott nektek engedélyt e ház építésére, hogy a gerendázatát helyreállítsátok?

10 Sőt még a nevüket is megkérdeztük tőlük, hogy tudassuk veled, és így megírhassuk neked vezetőik neveit.

11 Azok ezt felelték nekünk: Mi a menny és a föld Istenének szolgái vagyunk, és újjáépítjük ezt a templomot, amely ezelőtt sok éven keresztül állt, és Izráelnek egy nagy királya kezdte építeni és fejezte be azt.

12 De miután atyáink haragra ingerelték a menny Istenét, ő a babilóniai káldeus királynak, Nebukadneccarnak a kezébe adta őket, aki lerombolta ezt a templomot, a népet pedig fogságba vitte Babilóniába.

13 Azonban Círusnak, Babilónia királyának első esztendejében rendeletet adott ki Círus király, hogy építsék föl Istennek ezt a templomát.

14 Sőt az Isten házához tartozó arany- és ezüstedényeket is, amelyeket Nebukadneccar elhozott a jeruzsálemi templomból, és bevitte azokat a babilóni templomba, Círus király kihozatta a babilóni templomból, és egy Sésbaccar nevű embernek adta át, akit helytar

15 Ezt mondta neki: Vedd ezeket az edényeket, menj, és helyezd el a jeruzsálemi templomban, és építsétek föl Isten házát a régi helyén.

16 Ekkor ez a Sésbaccar eljött, letette Isten házának alapkövét, amely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig épül, de még nem készült el.

17 Most azért, ha tetszik a királynak, nézessen utána a király a kincstárban, ott Babilóniában, hogy valóban adott-e Círus király engedélyt Isten házának a fölépítésére, amely Jeruzsálemben van, és a király küldje meg nekünk döntését erre nézve.”

6. fejezet

1 Ekkor Dárius király megparancsolta, hogy nézzenek utána e dolognak a levéltárban, ahol a kincseket tartják Babilóniában.

2 És találtak Ahmetá várában, Média tartományban egy tekercset, melyre ez volt írva emlékeztetőül:

3 „Círus király első esztendejében Círus király parancsot adott Isten házára nézve, amely Jeruzsálemben van, hogy építsék újjá e templomot, és az olyan hely legyen, ahol áldozatokat mutatnak be. Alapja maradjon a régi, magassága hatvan könyök, szélessége is

4 A nagy kövek három sorban legyenek, a fa pedig egy sorban. A költséget a királyi palotából fedezzék.

5 Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból és vitt Babilóniába, adják vissza, hogy visszakerüljenek helyükre, a jeruzsálemi templomba. Te helyezd el azokat Isten házában.”

6 „Most azért, Tattenaj, folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társai meg a tisztviselők, akik a folyamon túl laknak, maradjatok onnan távol!

7 Hagyjátok, hadd épüljön föl Isten háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei hadd építsék föl Isten templomát a maga helyén!

8 Megparancsolom azt is, hogy mivel támogassátok a zsidók véneit, hogy megépíthessék Isten házát: a király jövedelméből, a folyamon túliak adójából pontosan fizessék ki a költséget azoknak a férfiaknak, mégpedig megszakítás nélkül.

9 És amire csak szükség van áldozatul a menny Istenének: égőáldozati bikák, kosok, bárányok, búza, só, bor és olaj, ezeket naponként és hiánytalanul adják ki nekik a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint,

10 hogy jó illatú áldozatot vihessenek a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és a fiainak az életéért.

11 Megparancsolom azt is, hogy aki ezt a rendelkezést megszegi, annak házából vegyenek ki egy gerendát, állítsák föl azt, és húzzák őt karóba, házát pedig tegyék szemétdombbá emiatt.

12 Isten pedig, aki ott szerzett nevének lakozást, rontson meg minden olyan királyt és népet, amelyik fölemeli a kezét, megszegve ezt a rendelkezést, hogy elpusztítsa Istennek templomát, amely Jeruzsálemben van. Én, Dárius adtam ki ezt a parancsot, pontosan

13 Akkor Tattenaj, a Folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társaik, miután Dárius ilyen rendeletet küldött, pontosan a rendelet szerint jártak el.

14 Így a zsidók vénei eredményesen folytatták az építkezést Haggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása szerint. Be is fejezték az építkezést Izráel Istenének az akaratából, valamint Círus, Dárius és Artahsasztá perzsiai királyok parancsai folytán.

15 A templom Adár hónap harmadik napjára készült el, Dárius király uralkodásának hatodik esztendejében.

16 Izráel fiai, a papok, a léviták és a fogságból visszatértek örömmel megtartották Isten házának a fölszentelését.

17 Isten házának a fölszenteléséhez száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt és tizenkét kecskebakot ajánlottak föl bűnért való áldozatul egész Izráelért Izráel törzseinek száma szerint.

18 Majd Isten szolgálatára rendelték a papokat rendjeik és a lévitákat osztályaik szerint Jeruzsálemben, Mózes könyvének rendelése szerint.

19 Azután a hazatértek az első hónap tizennegyedik napján megtartották a páskát.

20 Amikor a papok és a léviták mind megtisztultak, és mindannyian tiszták lettek, levágták a páskabárányt mindazokért, akik a rabságból hazatértek: testvéreikért, a papokért és önmagukért.

21 És elköltötték azt Izráel fiai, akik a rabságból visszatértek, és velük mindazok, akik elkülönültek a föld népeinek tisztátalanságától, és hozzájuk csatlakoztak, hogy keressék az URat, Izráel Istenét.

22 Azután örömmel megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át, mert megvidámította őket az ÚR azzal, hogy feléjük fordította az asszír király szívét, hogy erősítse kezüket Isten, Izráel Istene templomának építésénél.

7. fejezet

1 Ezek után történt, hogy Artahsasztá perzsa király uralkodása idején Ezsdrás, Szerájá fia, aki Azarjá fia, aki Hilkijjá fia,

2 aki Sallum fia, aki Cádók fia, aki Ahitúb fia,

3 aki Amarjá fia, aki Azarjá fia, aki Merájót fia,

4 aki Zerahjá fia, aki Uzzi fia, aki Bukki fia,

5 aki Abisúa fia, aki Fineás fia, aki Eleázár fia, aki pedig Áron főpapnak a fia volt,

6 ez az Ezsdrás eljött Babilóniából. Ő írástudó volt, jártas Mózes törvényében, amelyet az ÚR, Izráel Istene adott. A király teljesítette minden kérését, mivel rajta nyugodott az ÚRnak, Istenének a keze.

7 Izráel fiai közül is többen eljöttek Jeruzsálembe: papok, léviták, énekesek, kapuőrök és a léviták szolgái, Artahsasztá király uralkodásának hetedik esztendejében.

8 Ezsdrás az ötödik hónapban, a király uralkodásának hetedik esztendejében érkezett meg velük Jeruzsálembe.

9 Ugyanis az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe Istenének rajta nyugvó jóakaratából.

10 Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett arra, hogy kutassa és megcselekedje az ÚR törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és végzéseket.

11 Ez a másolata annak a levélnek, amelyet Artahsasztá király adott Ezsdrásnak, az írástudó papnak, aki írástudó volt, és jártas az ÚR parancsainak szavaiban, Izráelnek adott rendeléseiben:

12 „Artahsasztá, a királyok királya Ezsdrás papnak, aki a menny Istenének törvényében igen jártas írástudó.

13 Engedélyt adok arra, hogy ha valaki országomban önként Jeruzsálembe akar menni Izráel népe, papjai és a léviták közül, az elmehet veled.

14 Mivel téged a király és hét tanácsosa küld ki, nézz utána Júdának és Jeruzsálemnek Istened törvénye szerint, amely a kezedben van,

15 és vidd el azt az ezüstöt és aranyat, amelyet a király és tanácsosai önkéntesen ajándékoznak Izráel Istenének, akinek hajléka Jeruzsálemben van;

16 valamint mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet Babilónia tartományaiban kapsz, a nép és a papok önkéntes ajándékával együtt, amelyet önkéntesen ajándékoznak Istenük házának, amely Jeruzsálemben van.

17 Ezért végy gondosan e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat és hozzájuk való étel- és italáldozatokat, és áldozd fel azokat Istenetek házának oltárán, amely Jeruzsálemben van.

18 A megmaradt ezüsttel és arannyal pedig te és testvéreid azt cselekedjétek, Istenetek akarata szerint, amit jónak láttok.

19 Az edényeket, amelyeket átadtak neked Istened házának a szolgálatára, add át Isten előtt Jeruzsálemben.

20 Ami még ezenkívül szükséges Istened házához, amit még fedezned kell, fedezd a király kincstárából.

21 Én, Artahsasztá király parancsolom minden, a folyamon túl lakó kincstárnoknak, hogy mindent, amit csak Ezsdrás pap kér tőletek, aki a menny Istenének törvényében jártas írástudó, pontosan teljesítsétek,

22 éspedig száz talentum ezüstig, száz kór búzáig, száz bat borig, száz bat olajig és sóból, amennyi kell.

23 Mindazt, ami a menny Istenének akarata szerint való, pontosan teljesítsétek a menny Istenének a házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak az országára.

24 Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapuőrökre, sem a léviták szolgáira, sem Isten e házának szolgáira adót, járulékot és úti vámot senkinek sem szabad kivetnie.

25 És te, Ezsdrás, Istened bölcs törvénye szerint, amely a kezedben van, rendelj ítélőbírákat, hogy törvénykezzenek minden, a folyamon túl lakó nép között, mindazok között, akik ismerik Istened törvényeit; akik pedig nem, azokat tanítsátok meg rá!

26 Azokat pedig, akik nem Istened törvénye és a király törvénye szerint cselekszenek, azonnal el kell ítélni: vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy pénzbüntetésre, vagy börtönre.”

27 Áldott az ÚR, atyáink Istene, aki arra indította a király szívét, hogy fölékesítse az ÚR házát, amely Jeruzsálemben van,

28 és aki hozzám fordult irgalmasságával a király és tanácsosai előtt és a király minden hős fejedelme előtt! Én pedig megerősödtem az ÚRnak, az én Istenemnek rajtam nyugvó keze által, és családfőket gyűjtöttem össze Izráelből, hogy eljöjjenek velem.

8. fejezet

1 Ezek pedig a családfői és a származási jegyzéke azoknak, akik eljöttek velem Artahsasztá uralkodása idején Babilóniából:

2 Fineás fiai közül Gérsóm, Ítámár fiai közül Dániel, Dávid fiai közül Hattús,

3 Sekanjá fia. Parós fiai közül Zekarjá és vele az ő nemzetségéből százötven férfi.

4 Pahat-Móáb fiai közül Eljehóénaj, Zerahjá fia és vele kétszáz férfi.

5 Sekanjá fiai közül Jahaziél fia és vele háromszáz férfi.

6 Ádin fiai közül Ebed, Jónátán fia és vele ötven férfi.

7 Élám fiai közül Jesajá, Ataljá fia és vele hetven férfi.

8 Sefatjá fiai közül Zebadjá, Míkáél fia és vele nyolcvan férfi.

9 Jóáb fiai közül Óbadjá, Jehiél fia és vele kétszáztizennyolc férfi.

10 Selómit fiai közül Jószifjá fia és vele százhatvan férfi.

11 Bébaj fiai közül Zekarjá, Bébaj fia és vele huszonnyolc férfi.

12 Azgád fiai közül Jóhánán, Hakkátán fia és vele száztíz férfi.

13 Adónikám fiai közül az ifjak, akiknek neve: Elifelet, Jeiél és Semajá és velük hatvan férfi.

14 Bigvaj fiai közül Útaj és Zabbúd és velük hetven férfi.

15 Amikor pedig összegyűjtöttem őket az Ahavába ömlő folyónál, ahol három napig táboroztunk, jól megvizsgáltam a népet és a papokat, de Lévi fiai közül nem találtam senkit közöttük.

16 Elküldtem azért e családfőket: Eliezert, Ariélt, Semaját, Elnátánt, Járibot, Elnátánt, Nátánt, Zekarját, Messulámot, valamint Jójárib és Elnátán tanítót.

17 Odarendeltem őket Iddó főemberhez Kászifjá helységbe, és szájukba adtam, hogy mit mondjanak Iddónak és testvéreinek, a léviták szolgáinak Kászifjá helységben: hozzanak szolgálattevőket Istenünk háza számára.

18 Istenünk rajtunk nyugvó jóakaratából elhozták hozzánk Ís-Szekelt Mahli fiai közül, aki Lévi fia, aki meg Izráel fia volt, továbbá Sérébját fiaival és tizennyolc testvérével együtt.

19 Meg Hasabját és vele Jesaját Mérári fiai közül testvéreivel és húsz fiával együtt;

20 a léviták szolgái közül pedig, akiket Dávid és a fejedelmek a léviták szolgálatába adtak, kétszázhuszat. Mindnyájuk nevét följegyezték.

21 Ekkor böjtöt hirdettem ott az Ahaváfolyó mellett, hogy megalázzuk magunkat Istenünk előtt, hogy szerencsés utat kérjünk tőle magunknak, családjainknak és minden jószágunknak.

22 Mert szégyelltem sereget és lovasokat kérni a királytól, hogy oltalmazzanak ellenségeink ellen az úton, mivel azt mondtuk a királynak: Istenünk jóakarata van mindazokkal, akik őt keresik, de hatalma és haragja van mindazokon, akik elhagyják őt.

23 Böjtöltünk tehát, és könyörögtünk ezért Istenünkhöz, és ő meghallgatott minket.

24 Ekkor kiválasztottam a papi fejedelmek közül tizenkettőt, Sérébját, Hasabját és még tizet melléjük a testvéreik közül.

25 Megmértem előttük az ezüstöt, az aranyat és az edényeket, Istenünk házának az ajándékait, amelyeket a király, tanácsosai és fejedelmei, valamint az összes Babilóniában élő izráeli ajándékozott.

26 Kezükbe mértem hatszázötven talentum ezüstöt, száz talentumot érő ezüstedényeket és száz talentum aranyat.

27 Húsz aranykelyhet, melyek ezer dárikot érnek, és két fényesre csiszolt rézedényt, melyek oly becsesek voltak, mint az arany.

28 Azt mondtam nekik: Ti az ÚR szentjei vagytok. Ezek az edények is szentek, és ez az ezüst és arany az ÚRnak, atyáitok Istenének önként adott ajándék.

29 Vigyázzatok rá azért, és őrizzétek meg, míg meg nem méritek a papi fejedelmek, a léviták és Izráel családjainak vezetői előtt Jeruzsálemben, az ÚR háza kamráiban!

30 Ekkor átvették a papok és a léviták a megmért ezüstöt, aranyat és az edényeket, hogy elvigyék Jeruzsálembe, Istenünk házába.

31 Az Ahavá-folyó mellől indultunk el az első hó tizenkettedik napján, hogy Jeruzsálembe menjünk. Istenünk keze nyugodott rajtunk, és megszabadított minket az úton ránk leselkedő ellenség kezéből.

32 Majd megérkeztünk Jeruzsálembe, és ott három napig pihentünk.

33 A negyedik napon pedig az ezüstöt, az aranyat és az edényeket Istenünk házában megmérték, és Merémót papnak, Úrijjá fiának a kezébe adták. Vele volt Eleázár, Fineás fia, és velük volt Józábád, Jésúa fia és Nóadjá, Binnúj fia, ők mind léviták.

34 Mindent megszámoltak és megmértek, és ugyanakkor föl is jegyezték az egész súlyt.

35 A száműzöttek, akik megérkeztek a fogságból, égőáldozatokat vittek Izráel Istenének: tizenkét bikát egész Izráelért, kilencvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét bakot bűnért való áldozatul; mindezt egészen elégő áldozatul adták az ÚRnak.

36 És átadták a király rendeleteit a király megbízottjainak és a folyamon túli helytartóknak, és ezek támogatták a népet és Isten házát.

9. fejezet

1 Mindezek végeztével eljöttek hozzám a főemberek, és azt mondták: Izráel népe, sőt a papok és a léviták sem különültek el e föld népeitől, a kánaániak, hettiták, perizziek, jebúsziak, ammóniak, móábiak, egyiptomiak és emóriak utálatosságaitól.

2 Mert az ő leányaik közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak, és összekeveredett a szent mag e föld népeivel. Ráadásul a fejedelmek és a főemberek elsők voltak ebben a bűnben.

3 Mihelyt meghallottam ezt a dolgot, megszaggattam ruhámat és köntösömet, tépni kezdtem hajamat és szakállamat, és magamba roskadva ültem.

4 Akkor hozzám gyűltek mindazok, akik reszketve gondoltak Izráel Istenének szavaira azok vétke miatt, akik a fogságból megjöttek. Én pedig magamba roskadva ültem egészen az esti áldozatig.

5 Az esti áldozatkor pedig fölkeltem lesújtottságomból megszaggatott ruhámban és köntösömben, térdre estem, és kiterjesztettem kezemet az ÚR, az én Istenem felé.

6 Így szóltam: Én Istenem, szégyellem és pironkodom fölemelni arcomat tehozzád, mert álnokságaink átcsaptak fejünk fölött, és vétkünk egészen az égig növekedett!

7 Atyáink napjaitól fogva mind e mai napig nagy vétekben vagyunk, és álnokságainkért kerültünk mi, királyaink és papjaink más országok királyainak kezébe, fegyver által rabságra, prédára és arcunk pirulására, ahogy ma is van.

8 Éppen csak rövid ideje annak, hogy megkönyörült rajtunk az ÚR, a mi Istenünk, hogy maradékot hagyjon nekünk, és hogy adjon nekünk egy szegletet szent helyén, és így megvilágosította tekintetünket a mi Istenünk, és megelevenített bennünket egy kissé szolga

9 Mert szolgák vagyunk, de Istenünk szolgaságunkban nem hagyott el minket, hanem felénk fordította irgalmasságát Perzsia királyai által, hogy megelevenítsen bennünket, és fölépíthessük Istenünk házát, helyreállíthassuk romjait, és védőfallal vett körül mink

10 És most mit mondjunk ezek után, ó, Istenünk? Hiszen mi mégis elhagytuk parancsolataidat,

11 amelyeket szolgáid, a próféták által parancsoltál, e szavakkal: A föld, amelyre bementek, hogy birtokba vegyétek, tisztátalan föld, a föld népeinek tisztátalansága és utálatosságai miatt, amelyekkel betöltötték azt egyik végétől a másikig tisztátalanságuk

12 Azért leányaitokat ne adjátok fiaikhoz, és leányaikat ne vegyétek feleségül fiaitok számára, és ne keressétek soha békességüket, sem javukat. Akkor megerősödhettek, és élhettek e föld javaival, és örökségképpen adhatjátok azt fiaitoknak mindörökre.

13 Mindazok után pedig, amik elértek minket gonosz cselekedeteink és nagy vétkünk miatt, te, Istenünk, jobban bántál velünk, semmint bűneink miatt érdemeltük volna, sőt meghagytad ezt a megmenekült maradékot.

14 Hát megszeghetjük-e ismét parancsaidat, és összeházasodhatunk-e ezekkel az utálatos népekkel? Nem haragudnál-e ránk mindaddig, míg csak el nem pusztulnánk, hogy se maradékunk, se hírmondónk ne legyen?

15 Ó, URam, Izráel Istene! Igaz vagy te, mert megmaradhattunk menekültként, ahogy ez a mai nap bizonyítja. Íme, vétkesek vagyunk előtted, nem állhatunk meg színed előtt!

10. fejezet

1 Miközben Ezsdrás imádkozott, sírva és földre borulva bűnvallást tett Isten háza előtt, igen nagy tömegben sereglettek hozzá Izráelből férfiak, asszonyok és gyermekek, és a nép is keservesen sírt.

2 Akkor megszólalt az Élám fiai közül való Sekanjá, Jehiél fia, és azt mondta Ezsdrásnak: Vétkeztünk Istenünk ellen, hogy idegen feleséget vettünk magunknak e föld népei közül. De mégis van reménysége Izráelnek, ennek ellenére is!

3 Kössünk hát szövetséget Istenünkkel úgy, hogy elbocsátjuk mindezeket az asszonyokat és a tőlük születetteket, az én uramnak és azoknak tanácsa szerint, akik reszketve gondolnak Istenünk parancsolatára. Cselekedjünk a törvény szerint!

4 Kelj föl, mert rád vár ez a dolog, és mi veled leszünk. Légy erős, és láss hozzá!

5 Fölkelt tehát Ezsdrás, és megeskette a papok, a léviták és egész Izráel fejedelmeit, hogy e beszéd szerint cselekszenek; azok meg is esküdtek.

6 Akkor fölkelt Ezsdrás Isten háza elől, és elment Jehóhánánnak, Eljásib fiának a kamrájába. Bement, de kenyeret nem evett, és vizet sem ivott, mert gyászolt a rabságból hazatértek vétke miatt.

7 Majd kihirdették Júdában és Jeruzsálemben mindazoknak, akik a rabságból hazatértek, hogy gyűljenek össze Jeruzsálemben.

8 Ha pedig valaki nem jön el harmadnapra a fejedelmek és a vének határozata szerint, annak minden vagyonát kobozzák el, őt magát pedig zárják ki a rabságból hazatértek közösségéből.

9 Összegyűlt azért harmadnapra minden júdai és benjámini férfi Jeruzsálemben a kilencedik hónapban, a hó huszadik napján, és leült az egész nép Isten háza előtt a téren, aggódva e dolog és az esőzések miatt.

10 Ekkor fölkelt Ezsdrás pap, és azt mondta nekik: Vétkeztetek, mert idegen asszonyokat vettetek feleségül, és ezzel is szaporítottátok Izráel vétkét.

11 Ezért tegyetek vallást az ÚR előtt, atyáitok Istene előtt, és cselekedjetek az ő akarata szerint. Különítsétek el magatokat e föld népeitől és az idegen feleségektől.

12 Az egész gyülekezet fennhangon így felelt: Így van. Ahogy mondtad, úgy kell tennünk!

13 De igen nagy ez a nép, és az esős idő miatt nem maradhatunk itt kint. Egyébként is, ez nem egy- vagy kétnapi teendő, mert sokan vagyunk, akik vétkeztünk ebben a dologban.

14 Álljanak hát elő az egész gyülekezet vezetői és mindenki, aki idegen feleséget vett magának. Jöjjenek el egy meghatározott időben városonként ők maguk és velük a város vénei és bírái, hogy elfordítsuk magunkról Istenünk súlyos haragját, amely emiatt ért m

15 Csak Jónátán, Aszáél fia és Jahzeá, Tikvá fia állt ennek ellen, akiket Mesullám meg a lévita Sabbetaj támogatott.

16 De a fogságból hazatértek eszerint jártak el. Ezsdrás pap néhány férfit kiválasztott, családfőket a családjaikból, mindnyájukat név szerint. A tizedik hónap első napján ültek össze, hogy kivizsgálják ezt a dolgot,

17 és az első hónap első napjáig elintézték minden férfi ügyét, aki idegen asszonyt vett magának feleségül.

18 Ezeket találták a papok fiai közül, akik idegen feleséget vettek maguknak: Jésúának, Jócádák fiának és testvéreinek fiai közül: Maaszéjá, Eliezer, Járib és Gedaljá.

19 Ezek kezet adtak arra, hogy elbocsátják feleségüket, és vétkükért egy kos áldozására ítélték őket.

20 Immér fiai közül pedig Hanáni és Zebadjá.

21 Hárim fiai közül Maaszéjá, Élijjá, Semajá, Jehiél és Uzzijjá,

22 Pashúr fiai közül Eljóénaj, Maaszéjá, Jismáél, Netanél, Józábád és Elászá.

23 Továbbá a léviták közül Józábád, Simei és Kélájá, azaz Kelítá meg Petahjá, Jehúdá és Eliezer.

24 Az énekesek közül pedig Eljásib. A kapuőrök közül Sallum, Telem és Úri.

25 Továbbá Izráel népéből: Parós fiai közül Ramjá, Jizzijjá, Malkijjá, Mijjámin, Eleázár, Malkijjá és Benájá.

26 Élám fiai közül Mattanjá, Zekarjá, Jehiél, Abdi, Jerémót és Élijjá.

27 Zattú fiai közül Eljóénaj, Eljásib, Mattanjá, Jerémót, Zábád és Azízá.

28 Bébaj fiai közül Jehóhánán, Hananjá, Zabbaj és Atlaj.

29 Báni fiai közül Mesullám, Mallúk, Adájá, Jásúb, Seál és Jerémót.

30 Pahat-Móáb fiai közül Adná, Kelál, Benájá, Maaszéjá, Mattanjá, Becalél, Binnúj és Manassé.

31 Hárim fiai közül Eliezer, Jissijjá, Malkijjá, Semajá, Simeon,

32 Benjámin, Mallúk és Semarjá.

33 Hásum fiai közül Mattenaj, Mattattá, Zábád, Elifelet, Jerémaj, Manassé és Simei.

34 Báni fiai közül Maadaj, Amrám és Úél,

35 Benájá, Bédejá, Keluhú,

36 Vanjá, Merémót, Eljásib,

37 Mattanjá, Mattenaj és Jaaszaj,

38 Báni, Binnúj, Simei,

39 Selemjá, Nátán és Adájá,

40 Maknadbaj, Sásaj, Sáraj,

41 Azarél, Selemjáhú és Semarjá,

42 Sallum, Amarjá, Jószéf.

43 Nebó fiai közül Jeiél, Mattitjá, Zábád, Zebíná, Jaddaj, Jóél és Benájá.

44 Mindezek idegen feleséget vettek el. Feleségeik között voltak olyanok is, akiknek már gyermekük is volt.

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .