Jónás próféta könyve

1. fejezet

1 Így szólt az ÚR szava Jónáshoz, Amittaj fiához:

2 Kelj föl, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert felhatolt színem elé gonoszságuk!

3 Erre fölkelt Jónás, hogy Tarsísba szaladjon az ÚR elől. Lement Jáfóba, és talált ott egy hajót, amely Tarsísba indult. Kifizette az útiköltséget, és beszállt, hogy Tarsísba menjen az ÚR színe elől.

4 Az ÚR pedig nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és a hajó már-már töredezni kezdett.

5 Ekkor félelem fogta el a hajósokat, és mindnyájan a maguk isteneihez kiáltottak. A hajóban lévő holmit a tengerbe dobták, hogy könnyítsenek rajta. Jónás pedig lement a hajó aljába, lefeküdt és elaludt.

6 De odament hozzá a kapitány, és azt mondta neki: Mi lelt, te nagyalvó? Kelj föl, kiálts Istenedhez, hátha gondol velünk az Isten, és nem veszünk el!

7 Egymásnak pedig azt mondták: Gyertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk, ki miatt van rajtunk ez a veszedelem! Ekkor sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett.

8 Akkor azt mondták neki: Mondd el hát nekünk, mi miatt van rajtunk ez a veszedelem! Mi a foglalkozásod, és honnan jössz? Melyik a te hazád, és miféle népből való vagy?

9 Erre így felelt nekik: Héber vagyok, és az URat, az egek Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet teremtette.

10 Ekkor nagy félelem fogta el az embereket, és azt mondták neki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az ÚR színe elől fut, mivel elmondta nekik.

11 Utána azt kérdezték tőle: Mit cselekedjünk veled, hogy lecsöndesedjék körülöttünk a tenger? Mert a tenger háborgása egyre növekedett.

12 Ő pedig azt mondta nekik: Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsöndesedik a tenger körülöttetek, mert tudom, hogy miattam tört rátok ez a nagy vihar.

13 És erőlködtek azok az emberek, hogy visszaevezzenek a szárazföldre, de nem tudtak, mert a tenger háborgása egyre növekedett körülöttük.

14 Ezért így kiáltottak az ÚRhoz: Ó, URam, kérünk, ne vesszünk el ennek az embernek a lelke miatt, és ne háríts ránk ártatlan vért! Mert te, URam, úgy cselekszel, ahogy akarsz!

15 Azzal fogták Jónást, bedobták a tengerbe, és megszűnt a tenger háborgása.

16 Azok az emberek pedig nagy félelemmel félték az URat, áldozatot mutattak be az ÚRnak, és fogadalmakat tettek.

2. fejezet

1 Az ÚR pedig egy nagy halat rendelt, hogy lenyelje Jónást. Jónás pedig három nap és három éjjel volt a hal gyomrában.

2 És Jónás imádkozott az ÚRhoz, az ő Istenéhez a hal gyomrából.

3 Azt mondta: Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A Seol torkából kiáltoztam, és te meghallottad szavamat.

4 Mert mélységbe vetettél engem, a tenger közepébe; körülfogott a víz, habjaid és hullámaid mind átcsaptak rajtam!

5 Azt gondoltam: Elvetettél a szemed elől. Bárcsak láthatnám még szentséged templomát!

6 Torkomig értek a vizek, a mélység árja vett körül engem, hínár szövődött a fejemre.

7 Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezáródtak mögöttem a föld zárjai. De te kiemelted életemet a mélységből, URam, Istenem!

8 Amikor elcsüggedt a lelkem, az ÚRra emlékeztem, és könyörgésem eljutott hozzád, szentséged templomába.

9 Akik a hiábavaló bálványokra ügyelnek, elhagyják azt, aki kegyelmes hozzájuk.

10 De én hálaadó énekkel áldozom neked, megadom, amit megfogadtam. Az ÚRé a szabadítás!

11 Erre az ÚR parancsolt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra.

3. fejezet

1 Az ÚR szava másodszor is szólt Jónáshoz:

2 Kelj föl, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd nekik azt a beszédet, amit én parancsolok neked!

3 Erre fölkelt Jónás, és elment Ninivébe az ÚR szava szerint. Ninive pedig nagy városa volt Istennek: háromnapi járóföldnyi volt.

4 Elindult Jónás, és bement a városba egynapi járásra, és így kiáltott: Még negyven nap, és elpusztul Ninive!

5 A niniveiek pedig hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és a nagyoktól fogva a kicsinyekig mind zsákruhába öltöztek.

6 Amikor eljutott ez a hír Ninive királyához, fölkelt trónjáról, levetette magáról királyi ruháját, zsákruhába öltözött, és a porba ült.

7 Azután a király és a főurak parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: Ember és állat, ökör és juh semmit se kóstoljon, ne legeljen, és vizet se igyon!

8 Hanem öltözzenek zsákruhába az emberek és az állatok, erősen kiáltsanak Istenhez, és térjen meg mindenki gonosz útjáról és az erőszakosságból, amelyet cselekszik.

9 Ki tudja, talán felénk fordul Isten, és megengesztelődik, lelohad lángoló haragja, és nem veszünk el!

10 Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy megtértek gonosz útjukról, megbánta a rosszat, amelyről azt mondta, hogy végrehajtja rajtuk, és nem hajtotta végre.

4. fejezet

1 Ez azonban nagyon nem tetszett Jónásnak, és megharagudott.

2 Így imádkozott az ÚRhoz: Ó, URam, hát nem ezt mondtam, amikor még otthon voltam? Azért siettem, hogy Tarsísba fussak, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, és nagy a kegyelmed, és a gonoszt is megbánod.

3 Most azért, URam, kérlek, vedd el az életemet, mert jobb meghalnom, mint élnem!

4 Az ÚR pedig azt mondta: Vajon jogosan haragszol-e?

5 Azután kiment Jónás a városból, és a várostól keletre leült. Csinált magának ott egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi lesz a várossal.

6 Az ÚR Isten pedig úgy rendelte, hogy egy bokor nőjön Jónás fölé, hogy árnyékot tartson a feje fölé, és megoltalmazza őt a hőség ártalmától. Jónás pedig nagyon örült a bokornak.

7 De másnap hajnalban egy férget rendelt Isten, és az megszúrta a bokrot, úgyhogy elszáradt.

8 Amikor a nap erősen sütött, tikkasztó keleti szelet rendelt Isten, és a nap rátűzött Jónás fejére, mire ő elbágyadt. A halálát kívánta, és azt mondta: Jobb meghalnom, mint élnem!

9 Akkor Isten azt kérdezte Jónástól: Vajon méltán haragszol-e a ricinusbokor miatt? Ő azt mondta: Méltán haragszom, mindhalálig!

10 Az ÚR pedig azt mondta: Te szánod a bokrot, amelyért nem te fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egy éjjel felnövekedett, és egy másik éjjel elpusztult,

11 és én ne szánjam Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És sok ott a jószág is!

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .