Pál első levele Timóteushoz

1. fejezet

1 Pál, Krisztus Jézus apostola, a mi megtartó Istenünknek és Krisztus Jézusnak, a mi reménységünknek rendelése szerint,

2 Timóteusnak, igaz gyermekemnek a hitben: Kegyelem, irgalom és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.

3 Amikor Macedóniába mentem, kértelek téged, hogy maradj Efezusban, és parancsold meg némelyeknek, hogy ne hirdessenek tévtanokat,

4 se mesékkel és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal ne foglalkozzanak, amelyek inkább vitatkozást támasztanak, mint Isten szerinti épülést hit által.

5 A rendelkezés célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből való szeretet.

6 Ettől némelyek eltévelyedtek, az üres beszédre hajlottak,

7 törvénytanítók akarnak lenni, de nem értik sem azokat, amiket beszélnek, sem azokat, amiket bizonygatnak.

8 Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,

9 és tudja, hogy a törvényt nem az igazért rendelték, hanem a törvényszegőkért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a szentségtelenekért és a latrokért, az apagyilkosokért és anyagyilkosokért, az emberölőkért,

10 a paráznákért, fajtalanokért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvőkért és ami csak ellenkezik az egészséges tanítással

11 az áldott Isten dicsőségének evangéliuma szerint, amelyet rám bízott.

12 Hálát adok annak, aki engem megerősített, a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy hűnek ítélt és szolgálatra rendelt

13 engem, aki korábban istenkáromló, üldöző és erőszakoskodó voltam, de könyörült rajtam, mert tudatlanul cselekedtem hitetlenségben.

14 De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel.

15 Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy a bűnösöket megmentse, akik között én vagyok az első.

16 De azért könyörült rajtam, hogy Krisztus Jézus bennem mutassa meg legelőbb teljes hosszútűrését, példa gyanánt azoknak, akik majd hisznek benne az örök életre.

17 Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyetlen Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké! Ámen.

18 Azt a parancsot adom neked, fiam, Timóteus, a rólad szóló korábbi próféciák szerint, hogy harcold meg a nemes harcot,

19 tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és a hit dolgában hajótörést szenvedtek.

20 Ezek közül való Hümenaiosz és Alexandrosz, akiket átadtam a Sátánnak, hadd tanulják meg, hogy ne káromkodjanak.

2. fejezet

1 Mindenekelőtt arra kérlek, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért,

2 a királyokért és minden fölöttesért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk, teljes istenfélelemben és tisztességben.

3 Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt,

4 aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére.

5 Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus,

6 aki önmagát adta váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében.

7 Ezért rendelt el engem hírnöknek és apostolnak – az igazat mondom, nem hazudok –, a pogányok tanítójának hitben és igazságban.

8 Azt akarom tehát, hogy a férfiak imádkozzanak minden helyen, tiszta kezeket emelve fel harag és kételkedés nélkül.

9 Hasonlóképpen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetesen és mértékletesen ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával,

10 hanem jó cselekedetekkel, amint illik az istenfélelemben járó asszonyokhoz.

11 Az asszony csendességben tanuljon teljes engedelmességgel.

12 A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben.

13 Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva,

14 és nem Ádámot csábították el, hanem az elcsábított asszony esett bűnbe.

15 Mindazáltal megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad a hitben és szeretetben és a szent életben mértékletességgel.

3. fejezet

1 Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván.

2 Szükséges azért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egyfeleségű férfi, józan, mértékletes, tiszteletre méltó, vendégszerető, a tanításra alkalmas,

3 nem részeges, nem kötekedő, hanem megértő, viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár,

4 aki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességre és mindenben tisztességre neveli.

5 Mert ha valaki a saját házát nem tudja igazgatni, hogyan visel gondot az Isten egyházára?

6 Ne legyen újonnan megtért ember, nehogy felfuvalkodva magára vonja az ördögnek járó ítéletet.

7 Szükséges pedig, hogy a kívül lévőknek is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék.

8 Hasonlóképpen a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivók, nem haszonlesők,

9 hanem olyanok, akiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.

10 De ezeket is először ki kell próbálni, és csak azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.

11 Feleségük hasonlóképpen legyen tiszteletre méltó, nem gáncsoskodó, józan, mindenben hűséges.

12 A diakónusok egyfeleségű férfiak legyenek, akik gyermekeiket és saját házukat jól igazgatják.

13 Mert akik jól szolgálnak, szép előmenetelt és a Jézus Krisztusba vetett hitben nagy bizodalmat szereznek.

14 Ezeket abban a reményben írom neked, hogy hamarosan hozzád megyek.

15 De ha késnék, ezekből megtudod, hogyan kell az Isten házában forgolódnod, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és alapja.

16 Mert nyilvánvalóan nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, megigazult lélekben, látták az angyalok, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.

4. fejezet

1 A Lélek pedig világosan mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert hitető lelkekre és ördögök tanításaira figyelnek

2 hazug beszédűek képmutatása által, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben,

3 akik ellenzik a házasságot és bizonyos ételek élvezését, amelyeket Isten azért teremtett, hogy a hívők és akik megismerték az igazságot, hálaadással részesedjenek belőlük.

4 Mert Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele,

5 mert megszenteltetik Isten igéje és a könyörgés által.

6 Ha ezeket megosztod a testvérekkel, Krisztus Jézus jó szolgája leszel, mivel az általad követett hit és a jó tudomány beszéde táplál téged.

7 A szentségtelen és vénasszonyos meséket pedig vesd el. A kegyességben gyakorold magadat,

8 mert a test gyakorlásának kevés haszna van, de a kegyesség mindenre hasznos, mivel megvan benne a jelenvaló és az eljövendő élet ígérete.

9 Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó.

10 Azért fáradunk és küzdünk, mert reménységünket az élő Istenbe vetettük, aki minden ember megtartója, kiváltképpen a hívőké.

11 Ezeket hirdesd és tanítsd!

12 Senki meg ne vesse a te ifjúságodat, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben és tisztaságban.

13 Amíg megérkezem, legyen gondod a felolvasásra, az intésre és a tanításra.

14 Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot, amelyet prófétálás által, a vének kézrátételével kaptál.

15 Ezekre legyen gondod, ezekkel foglalkozz, hogy előhaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt.

16 Vigyázz magadra és a tanításra, maradj meg azokban, mert ha ezt teszed, magadat is, és hallgatóidat is megmented.

5. fejezet

1 Az idősebb embert ne dorgáld meg, hanem figyelmeztesd mint apádat, az ifjabbakat mint testvéredet,

2 az idősebb asszonyokat mint anyádat, az ifjabbakat mint nőtestvéredet, teljes tisztasággal.

3 Az özvegyasszonyokat, akik valóban özvegyek, tiszteld.

4 Ha pedig egy özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, ezek tanulják meg, hogy elsősorban a saját házuk népét tiszteljék, és róják le hálájukat szüleik iránt, mert ez kedves Isten előtt.

5 A valóban özvegy és magára maradt asszony pedig reménységét Istenbe veti, és kitart a könyörgésben és imádságban éjjel és nappal.

6 A kicsapongó életet élő pedig élve meghalt.

7 Ezeket hirdesd, hogy feddhetetlenek legyenek.

8 Ha pedig valaki az övéinek és főleg házanépének nem viseli gondját, az megtagadta a hitet, és rosszabb a hitetlennél.

9 Az özvegyasszonyok közé csak olyan hatvan év felettit szabad bejegyezni, aki egy férfi felesége volt,

10 és aki mellett jó cselekedetei tanúskodnak, ha gyermeket nevelt, ha vendégszerető volt, ha a szentek lábát mosta, ha a nyomorultakon segített, ha mindenféle jó cselekedetből kivette a részét.

11 A fiatalabb özvegyeket pedig ne jegyezd be, mert ha Krisztus ellenére feltámad bennük a vágy, férjhez akarnak menni.

12 Ezek ítélet alá esnek, mert első fogadalmukat megszegték.

13 Dologtalanok lévén megtanulják a házról házra járást, és nemcsak dologtalanok, hanem fecsegők is, sőt más dolgába avatkozók, és olyanokat mondanak, amiket nem kellene.

14 Azt tanácsolom tehát, hogy a fiatalabbak menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, és semmilyen alkalmat ne adjanak az ellenségnek a rágalmazásra.

15 Mert egyesek már a Sátánhoz hajoltak.

16 Ha egy hívő nőnek özvegy hozzátartozói vannak, segítse őket, és ne terheljék meg a gyülekezetet, hogy az a valóban özvegyeket segíthesse.

17 A vezetésben jól bevált presbiterek kettős megbecsülést érdemelnek, főleg azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.

18 Mert azt mondja az Írás: „A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját”, és hogy „méltó a munkás a maga bérére”.

19 Presbiter ellen ne fogadj el vádat, csak két vagy három tanú szavára.

20 A vétkeseket mindenki előtt fedd meg, hogy a többiekben is félelem támadjon.

21 Kérve kérlek Istenre és Krisztus Jézusra és a kiválasztott angyalokra, hogy tartsd meg ezeket előítélet nélkül, és semmit se tégy részrehajlásból.

22 A kézrátételt ne siesd el senkinél! Ne légy részes mások bűneiben, tisztán őrizd meg magad!

23 Ne légy tovább vízivó, hanem – gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy kevés borral.

24 Némely ember bűnei nyilvánvalók, előtte mennek az ítéletre, másokat pedig követnek.

25 Hasonlóképpen nyilvánvalók a jó cselekedetek is, és amelyekkel másképp áll a dolog, azok sem rejthetők el.

6. fejezet

1 Akik a szolgaság igája alatt vannak, saját uraiknak adják meg a kijáró tiszteletet, hogy Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk.

2 Akiknek pedig hívő uraik vannak, azokat ne becsüljék le, mivelhogy testvérek, hanem annál inkább szolgáljanak nekik, éppen azért, mert hívők és szeretettek, akik a jótevésben buzgólkodnak. Ezeket tanítsd, és ezekre buzdíts!

3 Ha valaki mást tanít, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeihez és a kegyesség szerint való tanításhoz,

4 az felfuvalkodott, aki semmit sem ért, csak betegesen szereti a vitát és a szópárbajt, amelyből irigység, viszálykodás, káromlások és rosszakaratú gyanúsítások származnak.

5 Ezek megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott emberek hiábavaló torzsalkodásai, akik az istenfélelmet nyerészkedésnek tekintik.

6 De valóban nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel,

7 mert semmit sem hoztunk a világra, ki sem vihetünk semmit.

8 De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.

9 Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába és sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek csak pusztulásba és romlásba döntik az embereket.

10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szeretete, amely után sóvárogva némelyek eltévelyedtek a hittől, és sok gyötrelmet szereznek maguknak.

11 De te, Isten embere, kerüld ezeket, viszont törekedj az igazságra, az istenfélelemre, a hitre, a szeretetre, a béketűrésre, a szelídségre.

12 Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, és amelyről szép vallástétellel vallást tettél sok tanú előtt.

13 Meghagyom neked Isten előtt, aki élteti a mindenséget, és Krisztus Jézus előtt, aki bizonyságot tett Poncius Pilátus előtt szép vallástétellel,

14 hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig,

15 amelyet a maga idejében megmutat az áldott és egyedül Hatalmas, a királyok Királya és az uraknak Ura.

16 Egyedül ő halhatatlan, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik, akit az emberek közül senki nem látott és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen.

17 Azoknak, akik ezen a világon gazdagok, hagyd meg, hogy ne legyenek nagyra törők, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki bőségesen megad nekünk mindent a megélhetésünkhöz.

18 Tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek szívesen adakozók, javaikat megosztók,

19 kincset gyűjtve maguknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet.

20 Timóteus, őrizd meg, ami rád van bízva, fordulj el a szentségtelen, üres beszédektől és a hazug módon ismeretnek nevezett ellenvetésektől,

21 amelyeket hirdetve némelyek eltévelyedtek a hittől. Kegyelem veletek! Ámen.

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .