Pál levele a filippiekhez

1. fejezet

1 Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak a püspökökkel és diakónusokkal együtt.

2 Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

3 Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok,

4 és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,

5 mivel az első naptól fogva mind ez ideig közösséget vállaltatok az evangéliummal.

6 Ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégezi a Krisztus Jézus napjáig.

7 Méltó dolog így gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mint akik mind az én fogságomban, mind az evangélium védelmében és megerősítésében mindnyájan részestársaim vagytok a nekem adott kegyelemben.

8 Mert Isten a bizonyságom, mennyire vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetében.

9 Azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek egyre jobban bővölködjék ismeretben és teljes megértésben,

10 hogy megítélhessétek, hogy mi a becsesebb, és így tiszták és feddhetetlenek legyetek a Krisztus napjára,

11 teljesek az igazság gyümölcsével, amelyet Jézus Krisztus terem Isten dicsőségére és magasztalására.

12 Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy amik velem történtek, inkább előmenetelére lettek az evangéliumnak,

13 mert az egész testőrség előtt és mindenki más előtt is nyilvánvaló lett, hogy Krisztusért viselem a bilincseket,

14 és így az Úrban való testvérek közül legtöbben fogságomban bízva, egyre nagyobb bátorsággal merik szólni Isten igéjét.

15 Némelyek ugyan irigységből és versengésből is, de mások jó szándékból hirdetik Krisztust.

16 Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem,

17 mások pedig önérdekből, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert úgy vélik, hogy fogságom nyomorúságait ezzel növelik.

18 De mit mondjak? Csak az számít, hogy bármi módon, akár színből, akár szívből, Krisztust hirdetik, és én ennek örülök, sőt örülni is fogok.

19 Mert tudom, hogy ez nekem üdvösségemre lesz a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által,

20 az én esengő várakozásom és reménységem szerint, hogy semmiben nem vallok szégyent, hanem mint mindenkor, úgy most is nagy bátorsággal fog magasztaltatni Krisztus az én testemben akár az életem, akár a halálom által.

21 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.

22 De ha e testben való élet gyümölcsöző munkát jelent számomra, hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.

23 Mert ez a kettő szorongat: kívánok elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb,

24 de miattatok szükségesebb e testben megmaradnom.

25 És ebben bízva tudom, hogy megmaradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való gyarapodásotokra és örömötökre,

26 hogy bőven dicsekedhessetek velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok.

27 A Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek, és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam felőletek, hogy megálltok egy lélekben, egy szívvel küzdve az evangélium hitéért,

28 és hogy nem rettentek meg semmiben az ellenfelektől, ami nekik a pusztulás jele, nektek az üdvösségé, és ez Istentől van.

29 Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek is érte,

30 ugyanúgy tusakodva, ahogy azt nálam láttátok, és most felőlem halljátok.

2. fejezet

1 Ha azért van Krisztusban vigasztalás, ha van szeretetteljes bátorítás, ha van Lélekben való közösség, ha van irgalom és könyörületesség,

2 teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértetek, egyazon szeretetben ugyanarra törekedtek,

3 semmit sem cselekedve versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartva magatoknál.

4 Ne keresse senki a maga hasznát, hanem mindenki legyen tekintettel a másikra is.

5 Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt,

6 aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő,

7 hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.

8 És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig.

9 Ezért Isten is felmagasztalta őt, és olyan nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való,

10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és a föld alattiaké,

11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

12 Azért, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak jelenlétemben, hanem sokkal inkább most távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,

13 mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a véghezvitelt tetszése szerint.

14 Zúgolódás és kételkedés nélkül tegyetek mindent,

15 hogy feddhetetlenek és tiszták legyetek, Isten szeplőtlen gyermekei az elferdült és elvetemedett nemzedékben, akik között ragyogtok, mint a csillagok a világban,

16 az élet beszédéhez ragaszkodva, hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába.

17 De ha kiontatom is italáldozatként hitetek áldozatában és szolgálatában, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal.

18 Ugyanígy ti is örüljetek, örüljetek velem együtt.

19 Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan elküldöm hozzátok, hogy dolgaitokról értesülve én is felviduljak.

20 Mert nincs senkim, aki hozzá hasonló lelkületű lenne, és igazán szívén viselné dolgaitokat.

21 Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Jézus Krisztusét.

22 Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy úgy szolgált együtt velem az evangélium ügyében, mint atyjával a gyermek.

23 Azt remélem, hogy mihamarabb elküldöm, mihelyt meglátom, hogyan alakulnak dolgaim.

24 De bízom az Úrban, hogy magam is csakhamar elmegyek.

25 De szükségesnek tartottam, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditosz testvéremet, munkatársamat és bajtársamat, aki, mint a ti küldöttetek, szükségeimben szolgálatomra volt,

26 mivel nagyon vágyott mindnyájatok után, és nyugtalankodott, mert meghallottátok, hogy betegeskedik.

27 Mert bizony halálosan beteg volt, de Isten könyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy szomorúságomra szomorúság ne jöjjön.

28 Sietve útnak indítottam tehát, hogy viszontlássátok, és örüljetek, és nekem is kisebb legyen a szomorúságom.

29 Fogadjátok őt az Úrban teljes örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket,

30 mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, amikor életét kockáztatta, hogy a nekem tett szolgálattal kárpótolja hiányotokat.

3. fejezet

1 Továbbá, testvéreim, örüljetek az Úrban. Nem esik nehezemre ugyanazokat írni, titeket viszont megerősít.

2 Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól, őrizkedjetek a megmetéltektől!

3 Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik lélekben szolgálunk Istennek, és Krisztus Jézusban dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk.

4 Pedig nekem test szerint is van miben bizakodnom. Ha valaki úgy véli, hogy a testben bizakodhat, én még inkább:

5 körülmetéltek nyolcadnapon, Izráel nemzetségéből, Benjámin törzséből való vagyok, zsidó a zsidók közül, törvény tekintetében farizeus,

6 buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében pedig feddhetetlen voltam.

7 De amik nekem egykor nyereségek voltak, azokat kárnak ítéltem Krisztusért.

8 Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének gazdagsága miatt, akiért kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem,

9 és benne olyannak bizonyuljak, mint akinek nincs saját igazságom a törvényből, hanem a Krisztusban való hit által van igazságom, Istentől való igazságom a hit alapján,

10 hogy megismerjem őt és feltámadásának erejét és az ő szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához,

11 ha valamiképpen eljuthatnék a halottak közül való feltámadásra.

12 Nem mintha már elértem volna, vagy már tökéletes lennék, hanem igyekszem, hogy megragadjam, mert engem is megragadott Krisztus Jézus.

13 Testvéreim, én magamról nem gondolom, hogy már elértem volna, de egyet cselekszem: azokat, amelyek mögöttem vannak, elfelejtve, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nekifeszülve

14 célegyenest futok Isten felülről való elhívásának jutalmáért, amely Krisztus Jézusban van.

15 Akik tehát tökéletesek, azoknak így kell gondolkozniuk, de ha ti valamiben másként gondolkoztok, Isten azt is ki fogja jelenteni nektek.

16 Csakhogy amire eljutottunk, aszerint járjunk.

17 Legyetek követőim, testvéreim, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, ahogy mi példát adtunk nektek.

18 Mert sokan járnak másképpen, akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei,

19 akiknek pusztulás a végük, a hasuk az istenük, és dicsőségük gyalázatukban van, akik a földiekkel törődnek.

20 Mert a mi polgárságunk a mennyben van, ahonnan a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk,

21 aki átváltoztatja nyomorúságos testünket az ő dicsőséges testének hasonlóságára azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindent.

4. fejezet

1 Azért, szeretett testvéreim, akik után vágyódom, én örömöm és koronám, így álljatok meg az Úrban, szeretteim!

2 Evódiát intem, Szüntükhét is intem, hogy jussanak egyetértésre az Úrban.

3 Sőt téged is kérlek, hű szolgatársam, segíts nekik, akik az evangélium ügyében együtt küzdöttek velem, Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek neve benne van az élet könyvében.

4 Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom: örüljetek!

5 A ti szelídlelkűségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!

6 Semmi miatt ne aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.

7 És Isten békessége, amely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

8 Továbbá, testvéreim, azokról gondolkozzatok, amik igazak, amik tisztességesek, amik igazságosak, amik tiszták, amik szeretetreméltók, amik jó hírűek, ha van valami erényes, és ha van valami dicséretes.

9 Amiket tanultatok, hallottatok és láttatok is tőlem, azokat cselekedjétek, és a békesség Istene veletek lesz.

10 Nagyon örültem az Úrban, hogy végre megújultatok a felőlem való gondoskodásotokban, amelyre eddig is gondoltatok, de nem volt alkalmatok.

11 Nem mintha a nélkülözésemre nézve mondanám, mert én megtanultam, hogy megelégedett legyek abban, amiben vagyok.

12 Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, mindig mindenhez hozzászoktam, a jóllakáshoz is, az éhezéshez is, a bővölködéshez is, a szűkölködéshez is.

13 Mindenre van erőm abban, aki engem megerősít.

14 Mindazáltal jól tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban.

15 Hiszen tudjátok ti is, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor Macedóniából eljöttem, egyetlen gyülekezet sem volt részes velem az ajándékozás és elfogadás tekintetében, csak egyedül ti.

16 Mert alkalmanként már Thesszalonikába is küldtetek nekem olyasmit, amire szükségem volt.

17 Nem mintha kívánnám az ajándékot, hanem kívánom azt a gyümölcsöt, amely sokasodik a ti javatokra.

18 Mindent megkaptam, sőt feleslegem van. Bővölködöm azóta, hogy Epafroditosztól átvettem, amit küldtetek, mint kedves, jó illatot, kellemes, Istennek tetsző áldozatot.

19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.

20 Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsőség mindörökkönörökké. Ámen.

21 Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban. Köszöntenek titeket a velem levő testvérek.

22 Köszöntenek titeket a szentek mind, leginkább pedig a császár udvarából valók.

23 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel. Ámen.

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .