Pál levele a galatákhoz

1. fejezet

1 Pál apostol, nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból,

2 és a velem levő testvérek mindnyájan, Galácia gyülekezeteinek.

3 Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól,

4 aki önmagát adta a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból az Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint,

5 akinek dicsőség örökkönörökké! Ámen.

6 Csodálkozom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok,

7 holott nincs más, de némelyek megzavarnak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát.

8 De még ha mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, amit hirdettünk, átkozott legyen.

9 Ahogy előbb mondtuk, most ismét mondom: Ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azonkívül, amit elfogadtatok, átkozott legyen.

10 Mert most embereknek engedek vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Mert ha még embereknek igyekeznék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.

11 Tudjátok meg, testvéreim, hogy az általam hirdetett evangélium nem emberektől való,

12 mert én sem emberektől kaptam, nem is tanítottak arra, hanem Jézus Krisztus kijelentése által.

13 Mert hallottátok, hogyan forgolódtam egykor a zsidóságban, hogy fölöttébb üldöztem és pusztítottam az Isten egyházát,

14 és felülmúltam a zsidóságban sok nemzetembeli kortársamat, szerfelett rajongva atyáim hagyományaiért.

15 De amikor tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott és kegyelme által elhívott,

16 hogy kijelentse Fiát bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, nem tanácskoztam testtel és vérrel.

17 Jeruzsálembe sem mentem fel apostol elődeimhez, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaszkuszba.

18 Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig.

19 Az apostolok közül pedig mást nem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét.

20 Amiket pedig nektek írok, íme, Isten színe előtt mondom, hogy nem hazudok.

21 Azután Szíria és Cilicia tartományaiba mentem.

22 Júdea keresztyén gyülekezetei előtt pedig személyesen ismeretlen voltam,

23 csak azt hallották, hogy aki minket egykor üldözött, most hirdeti azt a hitet, amelyet valamikor pusztított.

24 És dicsőítették értem Istent.

2. fejezet

1 Azután tizennégy esztendő múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, és magammal vittem Tituszt is.

2 Kijelentés következtében mentem fel, és eléjük tártam az evangéliumot, amelyet a pogányok között hirdetek, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiábavaló ne legyen futásom.

3 De még a velem levő Tituszt sem kényszerítette senki körülmetélkedésre, noha görög volt,

4 még a belopakodott hamis testvérekért sem, akik alattomban közénk lopóztak, hogy kikémleljék szabadságunkat, amelyet Krisztus Jézusban kaptunk, és így minket szolgává tegyenek.

5 Ezeknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra.

6 Azok, akiket tekintélyeseknek tartanak – hogy régen mik voltak, azzal nem törődöm, hiszen Isten nem nézi az ember személyét –, azok a tekintélyesek engem semmire sem köteleztek.

7 Ellenkezőleg: látták, hogy rám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, csakúgy, mint Péterre a körülmetélésé.

8 Mert aki munkálkodott Péterben a körülmetéltek közötti apostolságra, az általam is munkálkodott a pogányok között.

9 És amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintenek, felismerték a nekem adatott kegyelmet, a közösség jeléül jobbjukat nyújtották nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok közé menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez.

10 Csak azt kérték, hogy a szegényekről megemlékezzünk, és ezt igyekeztem meg is tenni.

11 Amikor pedig Kéfás Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mert rászolgált a feddésre.

12 Mert mielőtt néhányan odajöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett, amikor pedig azok megérkeztek, visszavonult és elkülönült, mert félt a körülmetélkedésből valóktól.

13 És vele képmutatóskodott a többi zsidó is, úgyhogy Barnabás is belesodródott képmutató magatartásukba.

14 De amikor láttam, hogy nem járnak egyenesen, az evangélium igazságának megfelelően, mindnyájuk előtt azt mondtam Kéfásnak: Ha te zsidó létedre pogány módra, nem pedig zsidó módra élsz, hogyan kényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?

15 Mi, természet szerint zsidók és nem a pogányok közül való bűnösök vagyunk,

16 és tudjuk azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből, nem pedig a törvény cselekedeteiből, mivel a törvény csel

17 Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást magunk is bűnösnek bizonyulunk, akkor talán Krisztus a bűn szolgája? Semmiképpen!

18 Mert ha amiket leromboltam, azokat ismét fölépítem, törvényszegőnek bizonyulok.

19 Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.

20 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Többé pedig nem én élek, hanem Krisztus él bennem; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.

21 Nem teszem érvénytelenné az Isten kegyelmét, mert ha törvény által van az igazság, akkor Krisztus hiába halt meg.

3. fejezet

1 Ó, balgatag galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt Jézus Krisztust úgy írtuk le, mintha közöttetek feszítették volna meg?

2 Csak azt szeretném megtudni tőletek, hogy a törvény cselekedeteiből kaptátok-e a Lelket vagy a hit hallásából?

3 Ennyire balgatagok vagytok? Amit Lélekben kezdtetek el, most testben fejeznétek be?

4 Annyit szenvedtetek hiába? Ha ugyan hiába.

5 Tehát az, aki a Lelket adja nektek, és hatalmas erőkkel munkálkodik közöttetek, a törvény cselekedeteiből teszi vagy a hit hallása által?

6 Úgy, amint Ábrahám is hitt Istennek, aki ezt igazságul számította be neki.

7 Értsétek meg tehát, hogy akik hitből vannak, azok Ábrahám fiai.

8 Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, előre hirdette az evangéliumot Ábrahámnak: Tebenned fog áldást nyerni minden nép.

9 Eszerint a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.

10 Mert a törvény cselekedeteiben bízók átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindazokban, amik meg vannak írva a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.

11 Az pedig, hogy a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él.

12 A törvény pedig nincs hitből, hanem aki cselekszi azokat, élni fog általa.

13 Krisztus váltott meg minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ –,

14 azért, hogy Ábrahám áldása Krisztus Jézusban a pogányoké legyen, hogy a Lélek ígéretét hit által megkapjuk.

15 Testvéreim, emberi módon szólok. Még az ember megerősített végrendeletét sem teheti senki érvénytelenné, és hozzá sem toldhat.

16 Az ígéretek pedig Ábrahámnak és az ő utódának adattak. Nem azt mondja: „és az ő utódainak”, mint soknak, hanem csak egynek: „és a te utódodnak”, aki a Krisztus.

17 Azt mondom pedig, hogy azt a szövetséget, amelyet Isten korábban megerősített, a négyszázharminc esztendő múlva keletkezett törvény nem teszi érvénytelenné, hogy megsemmisítse az ígéretet.

18 Mert ha a törvényből van az örökség, akkor többé nem ígéretből, Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt Isten.

19 Mi tehát a törvény? A bűnök miatt adatott, amíg eljön az utód, akinek az ígéret szól, és angyalok által közbenjárón keresztül rendeltetett.

20 A közbenjáró pedig nem csak egyvalakié, Isten ellenben egy.

21 A törvény tehát Isten ígéretei ellen van? Semmiképpen! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes megeleveníteni, valóban a törvényből volna az igazság.

22 De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek.

23 Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrizete alatt voltunk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig.

24 Ekként a törvény Krisztushoz vezető mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.

25 De miután eljött a hit, nem vagyunk többé a vezető mester alatt.

26 Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.

27 Mert akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.

28 Nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban.

29 Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai és ígéret szerint örökösök vagytok.

4. fejezet

1 Azt mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek,

2 hanem gyámok és gondviselők alatt van az apja által előre meghatározott ideig.

3 Így mi is, amikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vetve szolgaként.

4 Amikor azonban eljött az idő teljessége, elküldte Isten az ő Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve,

5 hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.

6 Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a szívünkbe, aki ezt kiáltja: Abbá, Atya!

7 Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.

8 Akkor, amikor még nem ismertétek Istent, azoknak szolgáltatok, amik természetük szerint nem istenek.

9 Most azonban, hogy megismertétek Istent, sőt hogy Isten megismert titeket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és gyarló elemekhez, hogy újból azoknak szolgáljatok?

10 Megtartjátok a napokat, hónapokat, időszakokat meg az esztendőket.

11 Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam értetek.

12 Kérlek titeket, testvéreim, legyetek olyanná, mint én, mert én is olyanná lettem, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg engem.

13 Hiszen tudjátok, hogy először testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot.

14 És számotokra nem volt kísértés, hogy testem miatt megvessetek, s nem is utáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.

15 Hová lett hát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek nektek, hogy ti, ha lehetett volna, szemeteket kivájva, nekem adtátok volna.

16 Talán ellenségetek lettem azzal, hogy megmondom nektek az igazat?

17 Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek, hanem ki akarnak rekeszteni minket, hogy aztán ti mellettük buzgólkodjatok.

18 Szép dolog pedig buzgólkodni a jóban mindenkor és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok,

19 gyermekeim, akiket ismét fájdalommal szülök, amíg kiábrázolódik bennetek Krisztus.

20 Szeretnék most ismét köztetek lenni és változtatni a hangomon, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.

21 Mondjátok meg nekem, akik a törvény alatt akartok lenni nem halljátok a törvényt?

22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabadtól.

23 De a szolgálótól való test szerint született, a szabadtól való pedig az ígéret által.

24 Ennek jelképes értelme van, mert ezek az asszonyok a két szövetséget jelentik, az egyik a Sínai-hegyről való, szolgaságra szülő: ez Hágár.

25 Mert Hágár a Sínai-hegy Arábiában – ez pedig megfelel a mostani Jeruzsálemnek –, mert fiaival együtt szolgál.

26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunk anyja.

27 Mert meg van írva: Ujjongj, te meddő, aki nem szülsz, vigadj és kiálts, aki nem vajúdtál, mert több gyermeke van az elhagyottnak, mint akinek férje van.

28 Ti pedig, testvéreim, mint Izsák is, az ígéret gyermekei vagytok.

29 De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.

30 De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és a fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával.

31 Azért, testvéreim, nem a szolgáló, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.

5. fejezet

1 Ezért álljatok meg abban a szabadságban, amelyre Krisztus megszabadított minket, és ne engedjétek magatokat újból a szolgaság igájába fogni!

2 Íme, én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek.

3 Ismét bizonyságot teszek azért mindenkinek, aki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani.

4 Ti, akik a törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok Krisztustól, és kiestetek a kegyelemből.

5 Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.

6 Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.

7 Jól futottatok, ki akadályoz meg titeket abban, hogy engedelmeskedjetek az igazságnak?

8 Ez a hitegetés nem attól van, aki titeket hív.

9 Egy kis kovász az egész tésztát megkeleszti.

10 Bízom bennetek az Úrban, hogy ti sem vélekedtek másképpen, de aki megzavart titeket, elveszi a büntetését, bárki legyen is az.

11 Testvéreim, ha én még mindig a körülmetélést hirdetem, miért üldöznek mégis? Hiszen akkor eltöröltetett a kereszt botránya.

12 Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik titeket lázítanak!

13 Mert ti, testvéreim, szabadságra hívattatok; csakhogy a szabadság ne legyen ürügy a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

14 Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

15 Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást el ne emésszétek!

16 Azért azt mondom: Lélek szerint járjatok, és a test kívánságát ne vigyétek véghez!

17 Mert a test a Lélek ellen törekszik, a Lélek pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.

18 Ha azonban a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt.

19 A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás,

20 bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, versengés, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás,

21 irigység, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek.

22 De a Lélek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, szívesség, jóság, hűség,

23 szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény.

24 Akik pedig Krisztuséi, a testet indulataival és kívánságaival együtt megfeszítették.

25 Ha a Lélek által élünk, a Lélek szerint is járjunk.

26 Ne legyünk hiú dicsőségre vágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.

6. fejezet

1 Testvéreim, még ha erőt vesz is az emberen valami bűn, ti, lelkiek, igazítsátok útba az olyat szelíd lélekkel, ügyelve arra, hogy te magad is kísértésbe ne ess.

2 Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be Krisztus törvényét.

3 Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, holott semmi, önmagát csapja be.

4 Mindenki vizsgálja meg saját cselekedeteit, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekvése, nem pedig másra nézve.

5 Mert mindenki a maga terhét hordozza.

6 Akit pedig az igére tanítanak, részesítse tanítóját minden javából.

7 Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratja is.

8 Mert aki a testének vet, az a testből arat pusztulást, aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből arat örök életet.

9 A jótevésben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk majd, ha el nem lankadunk.

10 Azért amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, kiváltképpen pedig azokkal, akik hozzátartozóink a hitben.

11 Látjátok, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel!

12 Akik testi módon akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek titeket a körülmetélkedésre, csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket.

13 Mert maguk a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt, hanem azért akarják, hogy körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek.

14 Tőlem pedig távol legyen, hogy dicsekedjem, hacsak nem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által számomra megfeszíttetett a világ, és én is a világ számára.

15 Mert Krisztus Jézusban nem ér semmit a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak az új teremtés.

16 Azoknak, akik e szabály szerint élnek, és Isten Izráelének békesség és irgalom.

17 Ezután senki ne bántson engem, mert én Jézus bélyegeit viselem testemen.

18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel, testvéreim! Ámen.

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .