A legújabb revízió és a „Károli-Biblia történelem”

Magyarország 16. század, a török dúlás ideje. Ebben a században lép fel Károli Gáspár. Mindössze néhány évtizeddel vagyunk a nemzet tragédiája, a mohácsi vész után. Magyarország megszűnt az lenni, ami volt. Fejetlenség, tanácstalanság, reménytelenség lett úrrá az embereken, kicsinytől nagyig és szegénytől gazdagig.

Károli Gáspár – miután ő maga egy pestisjárványban elveszítette feleségét és gyermekeit – a Biblia magyarra fordításával válaszolt kora égető problémáira. Három éves megfeszített munka után 1590-ben született meg a Vizsolyi Biblia, és elindul a magyar nyelvű Szentírásnak szíveket hódító útja.

Az első kiadást hamarosan újabbak követik. Szenci Molnár Albert, 1608 Hanau, 1612 Oppenheim, 1661 Váradi Biblia, 1685 Tótfalusi Kis Miklós Aranyas Bibliája, Komáromi Csipkés György, 1908 Revideált kiadás. Az első kiadás nyomdahibái, helyesírási hibái, fordítási egyenetlenségei mind-mind igényelték az újabb revíziót, a későbbi évszázadok nyelvi változásai pedig egyenesen elengedhetetlenné tették azt.

Az elődök nyomán járva Isten Igéjét érintetlenül hagyva bocsátjuk útjára, mondanivalónk csak a magyar nyelv sajátosságaira, illetve revíziónk történeti és módszertani áttekintésére vonatkozik annak érdekében, hogy annak üzenete, aki a Biblia lapjain keresztül megszólít bennünket, minél akadálytalanabbul érhessen el szívünkhöz és értelmünkhöz.

A Károli-Biblia szerepe a magyar nyelv ápolásában egyedülálló. Nincs még egy könyv, amely nagyobb hatást gyakorolt volna a magyar nyelvre. 30 évvel a Protestáns új fordítás megjelenése után is megőrizte ezt a szerepét a magyar irodalom művelői között.

Magyar múltunk legértékesebb kincseinek átmentése, jelen esetben a Károli-Bibliának a jövő nemzedékei számára való megőrzése a mi generációnk feladata. Úgy véltük, hogy egy újonnan revideált Károlival ma még folyamatossá tudjuk tenni a Károli-Biblia nemzetre gyakorolt hatását, de húsz év múlva már késő lenne. Ma még tömegek olvassák, húsz év múlva talán csak egy elenyésző kisebbség. De ha a mai nyelv követelményeinek megfelelő lenne az „öreg Károli” szövege, akkor olvasottsága és a nemzetre gyakorolt hatása megmaradna.

Nem azért kell revideálni a Károli-Bibliát, hogy Károli Gáspár neve ne merüljön feledésbe, hanem azért, hogy az a hatás, amelyet a Károli-fordítás évszázadokon keresztül a nemzetre gyakorolt, tovább éljen.

A hagyományos emberi értékek megőrzése és terjesztése ma a kisebbségbe szorultak egyik legfontosabb feladata. Ezen belül is kivételes helyet foglal el a ránk hagyott isteni kijelentésnek, a Szentírásnak, közérthető nyelven, de eredetiségére nézve, változatlan formában történő tovább adása. Az eredeti üzenet eredeti módon és erővel felruházva kell, hogy megszólítsa minden korok, így korunk emberét is. A Vizsolyi Biblia, és azóta a többszöri revízión átment Károli szöveg ezt megtette, de az 1908-as, közel száz éves revideált szöveg már mindenképpen megérett egy újabb feldolgozásra.

Ennek során azonban kívánatosnak tűnt a „Károli jelleg” megtartása, alkalmasint a modernség rovására is. Ily módon nemzeti kincsünké vált bibliafordításunk megtarthatja nemzeti kulturális örökség jellegét és nem lesz vetélytársa a Protestáns új fordításnak, amelyre dominánsan jellemző modern nyelvezete.

Tudjuk, sokan elképzelhetetlennek tartják a revíziót anélkül, hogy az új fordítás ne legyen. Azonban megvizsgálva a korábbi századok Károli változatait, láthatjuk, hogy sem a probléma, sem az arra adott válasz nem új keletű. Szenci Molnár Albert sokat változtatott a Vizsolyi Biblián, Tótfalusi Kis Miklós alaposan revideálta Szenci szövegét és az 1908-as, úgynevezett revideált kiadás az előzőeknél is bátrabban nyúlt a korábbi szöveghez. Munkánk során meggyőződésünk volt, hogy lehetséges és szükségszerű egy új revízió, amely továbbra is joggal viselheti a Károli nevet.

Károli vészterhes időkben állt elő Bibliájával. De ami azt illeti ma sem maradunk el sokkal a Mohács utáni évtizedek világától. Három részre szakadt helyett szétesett országról beszélhetünk, és a ránk nehezedő külső nyomás és a belső zűrzavar tekintetében ma ugyanúgy kilátástalan a helyzet, mint az 1500-as években.

Ebben a lelki traumában mi csak egy orvossággal állhatunk elő, ami évszázadokon át jó gyógyírnak bizonyult: Isten igéjét adjuk hamisítatlanul minden érdeklődő kezébe.

Copyright © 2016 Veritas Kiadó. All Rights Reserved. · Kapcsolat

 .